Eddig publikálatlan Petri-interjúkötet jelent meg
Petri György különbözése címmel teljes terjedelmében eddig még sosem publikált Petri-interjúkötet jelent meg a Kertész Imre Intézet gondozásában, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK Alapítvány) és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös kiadásában.
A Kertész Imre Intézet aktuális és különleges kötet kiadásában működött együtt a KKETTK Alapítvánnyal és a PIM-mel – hangsúlyozta a könyv hétfői budapesti bemutatóján az intézet programigazgatója.
Szabó Tamás hozzáfűzte: a Petri-interjúkötet „fontosabb, mint amennyire lennie kellene”, hiszen sokan még mindig hisznek abban, hogy az igazi kommunizmust a történelem során még nem próbálták ki, hogy a marxizmus lehet követendő út.
Petri a kötetben éleslátóan mutatja be a hetvenes-nyolcvanas évek irodalmi világát, de az interjúkból kirajzolódó társadalmi háttér talán még jelentősebb
– jegyezte meg.
Szabó Tamás elmondása szerint a most megjelent kötet Tasi József irodalomtörténész Petri Györggyel készített, teljes terjedelemben eddig még soha nem publikált életútinterjújának szerkesztett változatát tartalmazza, terjedelmes jegyzetanyaggal és válogatott életrajzi mutatóval kiegészítve.
A frissen megjelent kiadványról szóló beszélgetés során Ugron Zsolna író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója kiemelte: az interjúkötetből jól meg lehet érteni a kortárs irodalmi életet, sőt a kortárs közéletet is.
Fenyvesi Ottó költő, író, képzőművész, az egykor Petri verseit is közlő, újvidéki Új Symposion folyóirat korabeli szerkesztője úgy vélte: „Petri Györgyöt kicsit elhanyagoltuk”.
„Valóban nagy megvilágosodás számomra a kötet”
– mondta el, hozzátéve: amikor ezt a könyvet megkapta, akkor ismerte meg valójában Petri Györgyöt.
Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója arról beszélt, hogy fiatal erdélyiként 1990-ben, a határok megnyílásakor kezdett találkozni Petrivel és az ő „izgatóan érdekes” költői nyelvével.
A 2000-es évekre aztán annyira bemerevedtek az irodalmi szekértáborok, hogy már csak azt lehetett tudni, ki kit utál, azt már nem, hogy miért – emlékezett, hangsúlyozva, hogy Petri interjúiból sok minden kiderül ezeknek a szembenállásoknak az eredetéről.
„Petri nem ellenzéki volt, hanem szabad, radikálisan beleállt a saját szabadságába”
– mondta el Demeter Szilárd.
A kötet ismertetője szerint a Petri György különbözése címmel megjelent beszélgetéseket Tasi József a PIM munkatársaként 1993 novembere és 1994 februárja között készítette a költővel, és bár a hanganyag és a gépirat a PIM-ben elérhető a kutatók számára, annak szerkesztett leiratát az olvasóközönség teljes terjedelemben most ismerheti meg.
A kilenc beszélgetés egy-egy fejezetként jelenik meg a könyvben, amelyekben Petri először mesél részletesen a gyermekkoráról, szüleiről, nagyszüleiről, gimnáziumi éveiről, meghatározó toldys tanárairól, az Antall-féle könyvrongálási botrányról, az egyetemről és a barátairól.
A személyes beszélgetésekben ott a Kádár-rendszer korrajza, a diktatúra mindennapokra gyakorolt hatása és az ellenzéki lét minden sajátossága: az igazoltatások, a lehallgatások, a követések, az ellenzéki kezdeményezések és azok működése – áll az ismertetőben.
Forrás: MTI
Nyitókép: fotórészlet, Fortepan/Philipp Tibor