Farsangolás a Nagyberegi Tájházban
A Pro Cultura Subcarpathica farsangi foglalkozást szervezett a Nagyberegi Tájházban. Az intézmény, a korábban bevett gyakorlathoz híven, ezzel a rendezvénnyel indította a 2024-es évet.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképző Intézetének diákjai látogattak el Nagyberegre január 24-én. Az óvodapedagógia szakos hallgatókat színes programmal, a téltemető és tavaszváró mulatsággal várták a szervezők.
Elsőként tájházi sétán vehettek részt. Az érdekességek feltárásának a tisztaszoba fűtetlen levegője sem szabott határt. A hallgatók megismerték az épületet, annak berendezését, jellegzetes tárgyait, beleláthattak az intézmény történetébe, programjaiba.
A foglalkoztató terembe érve a farsangról beszélgettek. A szervezők röviden ismertették a legfontosabb tudnivalókat a jeles időszakról. A farsang vízkereszt napja és hamvazószerda közé esik. Nemcsak számtalan különös népszokás, de rengeteg érdekes rigmus is született a nép ajkán eme jeles alkalomból. A magyarság farsangi rítusai és hiedelmei főként a három utolsó farsangi napra – farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre („a farsang farka”) – vonatkoznak, amely egyben télbúcsúztató is. A diákok azokkal a farsangi szokásokkal ismerkedtek, melyek vidékünkhöz is kapcsolódnak. Beszélgettek elsősorban a farsangi ételekről, a maszkos alakoskodókról, a disznóvágások alkalmával betoppanó farsangosokról, de olyanokról is szó esett, melyek ugyan nem Kárpátaljához, de a magyar kultúrához feltétlen köthetők.
Az elméletet gyakorlat követte. Kezdetét vette az alkotó munka, mely két helyszínen valósult meg. A konyhában farsangi fánk készült. A diákok lelkesen nyújtották az előre elkészített tésztát, közösen sütötték a szakácsnő vezetésével.
A foglalkoztató teremben fakanálbabák készültek. Mivel a résztvevő diákok óvodapedagógusok, ezért a szervezők egy olyan ötletet mutattak be – a játékbaba-készítést –, melyet később a munkájuk során is hasznosítani tudnak. Tehát fakanalat öltöztettek, s varázsoltak belőle különféle babákat, alakokat. Mivel pedig farsang van, ki-ki a saját fantáziájának megfelelően öltöztethette fel, akár farsangi maszkos alakoskodót készített, akár egyszerű parasztlánykát. Volt, aki a busókat imitálva szőrmébe öltöztette a bábját, vagy éppen cigánylányt készített.
A mulatság sem kerülte el a házat. Az alkotómunkát követően medvetáncoltató farsangi játékot tanultak és mutattak be Kokas Erzsébet vezetésével.
A foglalkozás végén a szervezők játékos feladatokat tártak a hallgatók elé, akiknek ki kellett tölteniük egy tájházi totót, valamint egy farsanghoz köthető kérdéssort kellett megválaszolniuk. A feladatlapon lévő információk mind elhangzottak a tájházi séta, vagy a foglalkozás ideje alatt. Így a diákok maguk is tesztelhették, hogy mennyire figyeltek a program során.
A feladatlapok kitöltése után közösen fogyasztották a farsangi fánkot.
A programot a Pro Cultura Subcarpathica szervezte a Csoóri Sándor Alap támogatásával és a Hagyományok Háza Kárpátalja szakmai partnerségével.
Gál Adél