Felavatták a 70. miniszobrot Ungváron
Hollósy Simon örmény születésű magyar festő tiszteletére avattak miniszobrot a megyeszékhelyen – tudatta hivatalos oldalán szeptember 8-án Fegyir Sándor professzor, turisztikai szakértő.
Ez már a 70. miniszobor Ungváron.
A szobrocskát Roman Murnik szobrász alkotta, és Arszen Melkumjan mecénás állíttatta.
Az alkotást Kovács Anton kárpátaljai festőművész és Vida László, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának első beosztott konzulja leplezte le.
A szoboravatáson Fegyir Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem professzora, turisztikai szakértő elmondta, hogy Hollósy Simon Kárpátalja történetének egyik legfényesebb és legtehetségesebb alakja, a 19. századi naturalizmus és realizmus egyik legkiválóbb magyar képviselője. Iskolateremtő festőmester Münchenben, Nagybányán és Técsőn. A nagybányai művésztelep alapító tagja. Nagy hatással volt a kárpátaljai festőiskola megalakulására. Relatíve kevés saját alkotása van, életképeket festett parasztokról, cigányokról, katonákról, ihlette a megművelt föld, a hazai táj és hazánk nagy történelmi eseményei.
A mester tanítványa volt többek között M. Dobuzsinszki, V. Kandinszkij, I. Grabar, K. Petrov-Vodkin, H. Narbut és mások.
Hollósy Simon leghíresebb alkotásai közé tartozik a Tavaszi hangulat, az Aratás után, a Szénaboglyák, a Tengerihántás és a Zrínyi kirohanása.
Utolsó korszakában főként técsői parasztházakat, a Tiszát vagy a Nereszen-hegyet festette. Kései tájképeiben (Técsői tájkép, Boglyás táj, Alkonyat boglyákkal) már a plein air, illetve az impresszionizmus elemei is feltűnnek. E periódusának jelentős műve az Önarckép (1916), az elmagányosodását tükröző festmény egyike legmegrázóbb alkotásainak.
A művész Técsőn hunyt el, végső nyugalomra szőlővárosában, Máramarosszigeten helyezték.