Festményeken és történelmi dokumentumokban a magyarság ezer éve

Több mint száz, javarészt nagyméretű történelmi tablóval, portréval és dokumentummal, többek között Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményével találkozhat a Hősök, királyok, szentek – A magyar történelem képei és emlékei című kiállítás közönsége 2012. január 3-tól a Magyar Nemzeti Galériában.

A reprezentatív tárlat az új alaptörvény hatályba lépése előtt kíván tisztelegni, jelentős részében a 19. századi historikus festészet jól ismert alkotásait felvonultatva – hangoztatta Szücs György főigazgató-helyettes.

L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), valamint az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke hozzátette, a kiállítást január 2-án Orbán Viktor miniszterelnök személyesen nyitja meg, a fővédnökséget pedig Schmitt Pál köztársasági elnök vállalta.

Noha Munkácsy egyik főműve, a Honfoglalás az Országházból került a kiállításba, így bemutatva a kormány tagjai sem láthatták eddig. A 13,55-szor 4,58 méteres festmény még soha nem hagyta el a Parlamentet – jegyezte meg L. Simon László. „Nem időszerűtlen a 21. század elején ez a magyar történelem fordulópontjait bemutató tárlat?” – tette fel a kérdést a kultúrpolitikus, s rögtön hangsúlyozta: ma is szükség van olyan kiállításokra, olyan pillanatokra, amelyek alkalmat nyújtanak az emlékezésre. L. Simon László közölte, a Honfoglalás szállítását és restaurálását az NKA 15 millió forinttal támogatja.

Bellák Gábor, a kiállítás kurátora felidézte, a Munkácsy Alapítvány tavasszal kereste meg a galériát azzal az ötlettel, hogy érdemes lenne Munkácsy Mihály Honfoglalásával a középpontban egy időszaki tárlatot rendezni.

„Nagyon sok koncepció merült fel, végül úgy döntöttünk, hogy a kiállítás bizonyos mértékben fókuszáljon a magyar államiságra.” A Himnuszból és a Szózatból vett idézetekre épülő tárlat nem tudományos és nem is alkotmánytörténeti kiállítás, inkább a kultúrtörténet szemszögéből, festményeken, szobrokon, kódexeken vagy kéziratokon keresztül, történeti kísérőszövegekkel mutatja be a magyar nép elmúlt 1100 évét – mondta a művészettörténész.

Bellák Gábor kiemelte, a 84 műtárgyból és 27 dokumentumból álló anyagban többnyire neves művészek – többek között Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Madarász Viktor, Barabás Miklós vagy Fadrusz János – ismert alkotásai kaptak helyet, amelyeket azonban – köszönhetően a korszerű világítástechnikának és installációnak is – ilyen formában és összefüggésben eddig nem láthatott a közönség.

Mint a művészettörténész hozzáfűzte, a műtárgyak mellett a magyar államiság szempontjából nagy jelentőségű dokumentumok is szerepelnek a kiállításban, többek között a Szent István törvényeinek legrégebbről fennmaradt lejegyzéseit őrző Admonti-kódex, Werbőczy Tripartituma, Sylvester János Biblia-fordítása, a Habsburg-ház nőági örökösödését lehetővé tevő Pragmatica Sanctio, a Kiegyezési törvények eredeti, a király által aláírt kézirata vagy az 1949-es alkotmány Rákosi által szignált példánya.

Bakó Zsuzsanna, a tárlat másik kurátora hozzáfűzte, a Hősök, királyok, szentekkel egy időben nyílik újra megújult formában az MNG állandó kiállításának Munkácsy Mihály és a századvég realizmusa című egysége. A Munkácsy Alapítvány anyagi segítségével újragondolt szekció a Honfoglalás festőjének munkái mellé helyezve más alkotók, például Paál László képein keresztül kutatja Munkácsy hatását, immár a kor kívánalmainak megfelelő kiállítótérben.

Az MNG, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Országos Levéltár együttműködésében megvalósuló kiállítás 2012. augusztus 26-ig lesz látogatható.

Forrás: MTI/Kultura.hu