Filmre viszik A sátán fattya című regényt

A nyíregyházi Sóstói Múzeumfalu református templomának még a környékén sem volt szabad zajt csapni egy hete, ugyanis éppen filmet forgattak az épületben, s a főhősnő lépteinek zaját is felvették az öreg harangláb mellett. Nagy Zoltán Mihály kárpátaljai író A sátán fattya című művét vitték filmre.

A történet a málenkij robot idején játszódik Kárpátalján, a magyarok kivonulása és az oroszok bejövetele után. Éppen az a jelenet forgott, amikor a történet hősnője, akit orosz katonák megerőszakoltak, belép a templomba Pünkösd idején, s érzi azt a kitaszítottságot, ahogy a falu népe bánik vele. Mintha egy rémálomban lenne, hiszen itt is, ott is összesúgnak a háta mögött.

Egy-másfél év múlva bemutató
– Ez egy fiatal lány torokszorító története, egy női passió, s egy olyan földön játszódik, ami a történelem gonosz tréfájának köszönhetően sok-sok nemzethez tartozott. A régi öregek sokszor úgy élték le itt az életüket, hogy 3-4-szer is nemzetet váltottak, miközben ki se mozdultak a házukból – mutatta be a történelmi kulisszákat a film rendezője, Zsigmond Dezső.

S hogy miért a Sóstói Múzeumfalu?
– A skanzen csodálatos helyszín, mivel a házak mögött kertek, előttük utcák vannak, s ilyen falukörnyezetet ma már Kárpátalján se találnánk. Forgatunk még Szatmárban is, csak a határ másik oldalán. Nagyon szeretem ezt a vidéket, két parasztházam is van a környéken, s szívesen nyaralunk itt a húgomékkal. De számos filmet forgattunk errefelé, ez az én alkotóműhelyem, itt készült a Rózsa vére, a Rekviem a szatmári csordákért és sorolhatnám. A mostani film is itt fogant, egy régi, kedves alkotótársam, Balogh Géza újságíró közreműködésével – mondta el lapunknak a direktor, aki azt is elárulta, amikor a szereposztásra rákérdeztünk, mennyire fontosnak tartotta, hogy mindenképpen idevalósi emberek játsszanak a filmben.
– A színészeim – Trill Zsolt, Szűcs Nelli például – valóban Kárpátaljáról származnak, ahová a történet visz bennünket. Beregszász környéki emberek, s Zsolt családja például érintett is volt a málenkij robotban. A főszereplőnk, Tarpai Viktória szintén onnan való, még játszik Beregszászon is, s biztos vagyok benne, óriási felfedezettje lesz a magyar filmnek. Elképesztően alázatos a szakmával szemben, és kiváló színésznő. Nem nagyon szoktam dicsérni a színészeket a munkának ebben a folyamatában, de neki hihetetlen karizmája van. Mindent tud, s mindent érez, ráadásul ezt a művet mint monodrámát már a színpadon is előadta.
A stáb aznap késő estig a kamera mögött áll, akár tucatszor is felvéve ugyanazt, ha a rendező – aki Jászter Beáta dramaturggal már tíz éve várta, hogy csattanjon a csapó – úgy kívánta. A templomihoz hasonló falubeli jelenetet egyébként vettek fel a szárazmalom mellett is. Az utolsó forgatási napra Zsigmond Dezső elmondása alapján valamikor júniusban készülnek, mivel van a filmben egy aratási jelenet. S bár közben is vágnak, a végső vágás és az utómunka lezárultával, azaz egy-másfél év múlva lehet a bemutató.

Matyasovszki József