Hatvan filmajándék a hatvanéves Filmarchívumtól

Az 1957-ben alapított, 2017. január 1-től a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatóságaként működő Filmarchívum igazi filmcsemegékkel zárja a jubileumi évet: december 22-től január 12-ig 60 filmjét szabadon hozzáférhetővé teszi. A közzététel célja, hogy az online tér közönsége könnyen elérje és megismerje a filmtörténet klasszikusainak reprezentatív szeletét és ritkaságait, valamint betekintést nyerjen az intézmény munkájába, a magyar filmtörténet korszakaiba, és a karácsonyi csendes napokban szabadon élvezhesse a Nemzeti Filmdigitalizációs és Filmfelújítási Programjának közelmúltban született eredményeit.

A Filmarchívum a DVD gyűjteményes kiadások, az idei mozipremierek, a hazai és külföldi nyilvános vetítések és a nagysikerű Budapesti Klasszikus Film Maraton után most az online térben is elérhetővé teszi gyűjteményének egyes filmjeit. A válogatásba felújított klasszikusok mellett ritkán vagy soha nem látható különlegességek is bekerültek. Az összeállítás legrégebbi filmjei a Lumière testvérek által Budapesten készített ősfilmjei, a legújabbak a digitális restauráláshoz kapcsolódó idén készült werkfilmek és interjúk, amelyek a filmfelújítás 21. századi módszereibe és szakmai hátterébe engednek bepillantást. Láthatók olyan hiányosan fennmaradt régi magyar filmek is, amelyek épp emiatt nem kerülhetnek soha tévéképernyőre. A válogatás külön figyelmet szentel a külföldön világhírűvé vált magyar filmesek (Kertész Mihály, Korda Sándor, Tóth Endre, Radványi Géza) Magyarországon készült alkotásainak.

A játékfilmek mellett a dokumentumfilmek is láthatók: háború előtti kultúrfilmek, a klipek őseinek számító zenés filmek, városfilmek és országimázs-filmek. Ilyen az az 1936-os Kolozsvárt bemutató oktatófilm is, amelyet eredetileg iskolákban vetítettek. Az archívum legkorábbi Budapest-filmje is bekerült a válogatásba 1916-ból, amelyre néhány éve találtak rá osztrák kutatók. A történelem, a filmtörténet és a technikatörténet iránt érdeklődők egyaránt megtalálhatják a számukra érdekes tartalmakat, hiszen a rövidfilmek témája a rémhírterjesztéstől a háború pusztításán át az automata telefonig nagyon változatos.

Az archívum külön gyűjteményét képezik az amatőrfilmek, amelyek között akadnak játékfilmek is. Ilyen a Halálos tavasz 1935-ös változata is, amely négy évvel megelőzte a jól ismert Karády-filmet. Amatőrfilmek felhasználásával készült Forgács Péter egészestés dokumentumfilmje, a Bibó breviárium, és Szemző Tibor is ezt a technikát választotta Csoma legendáriumához.

Az idén 100 éve született Fábri Zoltán számos teljeskörűen felújított alkotása érhető most el szabadon. A háború utáni magyar filmgyártás első világsikerét, az épp 70 éve forgatott Valahol Európábant Török Ferenc ajánlja. A 90 éve született Dargay Attila rajzfilmje, a Szaffi mellett megnézhetjük az alkotótársával és feleségével, Henrik Irénnel készült interjút is. A magyar filmtörténet több évtizedes múltjában való bolyongást az Archívum filmtörténészei által írt szöveges ajánlók segítik.

A Magyar Nemzeti Filmarchívum alábbi 60 filmajándéka három hétig, 2017. december 22-től január 12-ig tekinthető meg szabadon az Archívum Vimeo csatornáján (linkek a címekre kattintva érhetőek el):

EGÉSZESTÉS FILMEK:

A tolonc (1914, Kertész Mihály)

Az aranyember (1918, Korda Sándor)

13 kislány mosolyog az égre (1938, Ráthonyi Ákos)

A varieté csillagai (1938, Baky József)

Két lány az uccán (1939, Tóth Endre)

Valahol Európában (1947, Radványi Géza)

Körhinta (1955, Fábri Zoltán)

Hannibál tanár úr (1956, Fábri Zoltán)

Éjfélkor (1957, Révész György)

Édes Anna (1958, Fábri Zoltán)

Két félidő a pokolban (1961, Fábri Zoltán)