Idén tavasszal lenne 110 éves Glück Gábor festőművész

Magyarország Ungvári Főkonzulátusának 2022-es évi első kiállítása Glück Gábor műveivel büszkélkedhet. A tárlatot a képzőművész születésének 110. évfordulója alkalmából rendezték meg január 26-án. A festő művészetére a mesterségbeli tudás, az intelligencia, az ízlés, az alázat és a munkaszeretet volt a jellemző.

Glück Gábor festő- és grafikusművész 1912-ben született Máramarosszigeten. Budapesten műbútorasztalosságot tanult, közben autodidaktaként rajzolt, festett. Esti rajztanfolyamokon Magyar-Mannheimer Gusztáv és Vesztróczy Manó voltak mesterei. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Réti István és Pécsi-Pilch Dezső tanítványa volt. A katonai szolgálat teljesítése után Ungváron telepedett le. Besorozták a szovjet hadseregbe, majd a háború után Kisinyovban élt, Ungvárra pedig 1947-ben költözött. Műveivel rangos külföldi tárlatokon vett részt, mégis vonakodva és megkésve ismerték el munkásságát. Életútjának jelentős állomása volt, amikor a Favágók című festményével ezüstérmet nyert az 1958-ban megrendezett brüsszeli világkiállításon. Alkotásai számos műgyűjtő kollekciójában megtalálhatók.

Glück Gábor a kárpátaljai képzőművészet egyik jelentős alakja volt, akinek életében és művészetében egyaránt tükröződött a kárpátaljai magyarság nehéz sorsa. A festészet mellett vonzódott a grafikai kifejezésmódhoz, a vonalak szépségéhez is. A tárlaton több festménye és grafikája látható, amelyek munkásságának különböző korszakait képviselik.

– Életművét a soknemzetiségű lét határozta meg, miközben szívében mindenek előtt magyar volt, ami a műveiben is mindig visszaköszönt. Fő inspirálói Boksay József és Erdélyi Béla voltak. Nem egyszerűen csak folytatta a nagy elődök hagyományait, hanem sajátos művészetével formálta is őket. Pályájának jelentős állomása volt, hogy a Favágók című monumentális festményével ezüstérmet nyert az 1958-ban megrendezett brüsszeli világkiállításon. Ezzel világhírnevet szerzett a kárpátaljai festőművészetnek, a szovjet kultúrpolitika azonban csak megkésve ismerte el. 1963-ban, 51 évesen kapta meg az „érdemes művész” címet és díjat

– mondta el Bacskay József főkonzul.

– Kulturális és diplomáciai feladataink közé tartozik Kárpátalja egyedülálló művészeti világának bemutatása. Úgy gondolom, ez a mai rendezvény újabb bizonysága annak, hogy Magyarország Ungvári Főkonzulátusa fontos kulturális missziót is felvállalva igyekszik elősegíteni a nemzeteink közötti jobb megértést. Erre most még nagyobb szükség van, mint korábban bármikor, de én bízom benne, hogy ebben az új esztendőben Ukrajnával való kapcsolataink mindkét fél számára kedvezően rendeződnek

– hangzott el az esemény további, de nem másodlagos jelentőségű feladatáról.

A jelenlévőket köszöntötte Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal vezetője, Adriana Szusko, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke, Erfán Ferenc, a Boksay József Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója, Borisz Kuzma, az Ukrán Képzőművészeti Egyesület kárpátaljai szervezetének elnöke, valamint Homoki József is beszédet mondott a Homoki család képviseletében, akik a konzulátus rendelkezésére bocsátották a műveket.

Szlucky Eleonóra
Kárpátalja.ma