Kárpátalja anno: Hucul pásztor

A hucul Ukrajna nyugati részén, a mai Kárpátaljai, Ivano-Frankivszk és Csernyivci területen, az Ukrán-Kárpátokban elhelyezkedő Huculvidéken (vagy más néven Huculföldön) élő ruszin etnográfiai csoport. Egyes közösségei a mai Romániában, a Máramaros-vidéken is élnek. Számuk kereken 30 000.
A huculok a hegyvidéki ruszinok három nyelvjárásának egyikét beszélik. (Másik kettő a bojkók és a lemkók.) A ruszinok galíciai és bukovinai görög katolikus ukránoktól alapvetően az görögkeleti vallásban tértek el, így a ruszinok alcsoportját képző huculok is görögkeleti vallásúak.
Nyelvi és néprajzi tekintetben a hucul erősen eltér a többi szlávtól, különálló ruszin törzset alkot. Az Egykori Magyar Királyság területére Galíciából és Bukovinából vándoroltak be lassan, észrevétlenül a 16–19. század folyamán. A pásztorok és nyájak gazdái fokozatosan, lassú beszivárgással népesítették be a mai Huculföldet. Az első ruszin bevándorlók Rahón telepedtek le.
A hucul eredetileg lovasnép. Híres a mindenes, szintén huculnak nevezett kistestű lovuk. Lovon jártak a havasokra, a szomszéd falvakba, sőt régente még esküvőre is lovon mentek a templomba.
A hucul pásztornép is volt, csak az állattenyésztéshez értett, később kiváló erdőmunkás és tutajos lett.
Nagy mestere volt a faragásnak. Pagodaszerű fatemplomai (Bilib, Havasalja) a népies építészet remekei. A nők gyönyörűen kézimunkáznak, hímeznek, varrnak.
A csekélyszámú ortodox kivételével majdnem minden hucul görög katolikus vallású. Görcsösen ragaszkodnak hitükhöz, illetve szertartásukhoz, de emellett rendkívül babonásak is.
Forrás: wikipedia.org