Ki találta fel a kereket?

Igen sokat kellett várni a kerék felfedezésére, amire i.e. 3500 körül, valószínűleg a mai Ukrajna területén került sor.

Az ok az ácsmesterség elhúzódó kialakulásában keresendő.

A kerék a „primitív technológia” egyik legnagyobb hatású találmánya, de i.e. 3500-ig kellett várni, mire az egyik éles eszű feltaláló előállt vele. Ebben az időben az emberiség már használta a csatornákat, ötvözte a fémeket és olyan bonyolult hangszereken játszott, mint amilyen a hárfa.

Nem az volt a nehéz, hogy olyan hengert állítsanak elő, amely az élén gurulva halad; a trükk abban állt, hogy ezt stabillá kellett varázsolni. „Ennek lényege a kerék-tengely koncepciója volt” – mondta el David Anthony, a Hartwick College antropológusa, a Ló, a kerék és a nyelv című könyv szerzője. A stabil tengely és a forgó kerék titka abban állt, hogy előbbinek szinte tökéletesen simának és kereknek kellett lennie, ahogyan a kerekek középpontjában levő lyukaknak is. Máskülönben súrlódások nehezítették a kerék forgását, ráadásul a tengelynek kényelmesen kellett elférnie a lyukakban, hogy a forgás szabadon történjen.

Bárki fedezte is fel a kereket, sok fára volt szüksége, valamint fémeszközökre a lyukak és a tengelyek elkészítéséhez. Anthony szerint az, hogy a kereket csak ilyen későn fedezték fel, az ácsmesterség kialakulásának viszonylag kései időpontja miatt történt, mivel csak i.e. 4000 körül terjedt el a bronzvéső használata.

A tudomány jelenlegi állása szerint a kereket egy időben, egy helyen fedezték fel. Onnantól kezdve viszont szélsebesen terjedt el Eurázsiában és a Közel-Keleten; olyannyira, hogy szinte lehetetlen megmondani, ki és hol fedezte fel. Az első, szekereket ábrázoló képek Lengyelország területéről és az eurázsiai sztyeppékről származnak, ezért valószínűleg ez lehet – s nem Mezopotámia, a mai Irak – az a régió, ahol az első kerék is megszületett.

Asko Parpola finn indológus szerint a nyelvi források egyértelműen azt mutatják, hogy a „tettest” a mai Ukrajna területén megtelepedett tripolje kultúra képviselői között kell keresnünk. A kutató szerint erre utal az is, hogy számos miniatürizált, gyermekjátéknak használt „szekérmodell” ismert a kultúrából.

forrás:mult-kor.hu