„Meg kell őriznünk hagyományainkat” – Betlehemes találkozó Beregszászban

A karácsonyi ünnepkör fontos eleme a Jézus születéséhez kapcsolódó, egyházi kötődésű, de népies elemekkel kibővült, humoros elemekkel gazdagodott betlehemezés, mely több községben még a vallásellenességet – paradox módon – „államvallássá” tett szovjetrendszerben sem szűnt meg. A rendszerváltás óta pedig valóságos reneszánszát éli, nem egy faluban újjáéledt ez a hagyományos népszokás, lassan két évtizede pedig a KMKSZ szervezésében minden esztendőben megtartják a kárpátaljai magyar betlehemes csoportok találkozóját, melynek az idén a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nyújtott otthont.

A rendezvény kezdete előtt a hét kárpátaljai magyar községből érkezett csoportok Beregszász közös karácsonyfájához, a Vérke-parti város főterén magasodó, impozáns méretű, szépen feldíszített fenyőfához vonultak, ahol a salánki betlehemesek ajkán karácsonyi ének fakadt, melybe a többi csapat is bekapcsolódott, miközben a járókelők látható érdeklődéssel nézték-hallgatták végig a hagyományőrzők spontán előadását.

Ezt követően a Rákóczi-főiskola Esztergom termében Bagu Géza drámapedagógus üdvözölte a megjelenteket, köztük Riskó Györgyöt, a KMKSZ kulturális titkárát, Bocskor Lászlót, a KMKSZ Beregszászi Városi Alapszervezetének elnökét, valamint a találkozó zsűrijét: Punykó Mária néprajzgyűjtőt, az Irka gyermeklap főszerkesztőjét, a zsűri elnökét, továbbá Hutterer Éva és Kész Barnabás néprajzkutatókat, a Rákóczi-főiskola tanárait. És köszöntötte a résztvevőket, többek között a nemrég szerveződött fiatal betlehemes csoportokat, valamint fáradságot nem ismerő felkészítőiket.

Bocskor László reményének adott hangot, hogy a betlehemezést elsajátító gyermekek szívükbe zárják a hagyományos keresztény értékeket, melyeket majd továbbadnak az utánuk következő nemzedéknek, s szemük előtt tartják a karácsony lényegét: Jézus megszületését. Végezetül pedig azt kívánta: a gyermekek maradjanak továbbra is tiszta szívűek, keresztény értékrendűek.

Punykó Mária kifejtette: a betlehemes csoportok küldetést teljesítenek. Minden népnek megvan a hagyományvilága, melyet nem szabad veszni hagyni. Nekünk, itt élő magyaroknak is egyik néphagyományunk a betlehemezés. S ahogy a csoportok tagjai magukkal hordozzák szépen felékesített betlehemüket, úgy kell vinni – tovább vinni – ezt a szép hagyományt.

A bevezető felszólalások után színre lépett a Tiszaásványi Művelődési Ház, a Salánki Hagyományőrző Szakkör, a Sárosoroszi Művelődési Ház, a Tiszacsomai KMKSZ-alapszervezet betlehemes csoportja, a Mezővári II. Rákóczi Ferenc Középiskola bábtáncoltató betlehemes csoportja, valamint a Badalói KMKSZ-alapszervezet, illetve a Kisbégányi KMKSZ-alapszervezet betlehemes csoportja, melyek felkészítői be is mutatták hagyományőrző együttesüket. Röviden szólt a jelenlevőkhöz a tiszaásványi Simon Ibolya. A salánkiakat vezető Kalanics Éva, a helyi KMKSZ-alapszervezet elnöke kifejtette: a községben is hosszú ideje élő hagyomány a betlehemezés, s az öltözékek tekintetében is nagy figyelmet fordítanak az autentikusságra, megőrzik a régi ruhadarabokat, a subákat, a csizmákat, például az öreg pásztor subája már 120 (!) éves. Az 1988–1989 folyamán alakult sárosoroszi csoportot a csapat egyik tagja, Gyurkó Róbert mutatta be. Rácz János tiszacsomai KMKSZ-alapszervezeti elnök elmondta, hogy karácsonykor 3-4 betlehemes csoport is járja a falut, s példamutatóan őrzik a hagyományokat. Bíró Irma, a mezőváriak felkészítője kiemelte a jellegzetes betlehemes bábjátékot (a betlehemben elhelyezett bábuk mozgatását), s azt, hogy a csapat tagjai a réges-régi gyakorlatnak megfelelően betlehemeznek, melynek fogásait az öregek adták át a fiataloknak. Dr. Jakab Lajos családorvos, a badalóiak vezetője arról szólt, hogy három betlehemes csoport is működik a községben. Komári Ibolya, a KMKSZ Kisbégányi Alapszervezetének elnöke pedig bemutatta a három éve alakult csoportot, melynek aktív, lelkes tagjai maguk gyűjtötték össze a régi szövegeket, hogy azok feledésbe ne merüljenek.

A fellépéseket követően Hutterer Éva a KMKSZ emléklapjait nyújtotta át a betlehemes csapatok felkészítőinek. Punykó Mária a zsűri elnökeként örömmel szólt arról, hogy a csoportok mindegyike színvonalasabb játékot mutatott be, mint tavaly, a találkozóknak köszönhetően tanulnak egymástól, és fejlődnek. Persze, az idősebbek – s ez természetes is – jobban fogalmaznak, mint a kisebbek. Kiemelte, hogy a salánkiakra és a sárosorosziakra egyaránt jellemző a szép éneklés és kiejtés, az érett előadás, ők magasan túlhaladják az átlagot, kiemelkednek a mezőnyből. Felhívta a figyelmet arra, hogy vidékünkre általában nem jellemző a betlehemes bábjáték, viszont a mezővári bábjátékot már a XX. század elején is lejegyezték a gyűjtők, s Tiszacsomán és Badalóban is hagyománya van ennek a népszokásnak.

Értékelése során fontosnak tartotta, hogy a csoportok – előadásaik alkalmával – az autentikusság jegyében őrizzék meg a régi, hagyományos kifejezéseket, ne változtassanak rajtuk. Majd kihirdette a zsűri döntését, melynek során az előadás színvonalának értékelése mellett azt is figyelembe veszik, hogy minden évben más és más kárpátaljai csapatok vegyenek részt a Debreceni Nemzetközi Betlehemes Találkozón. Jövőre a mezőváriak, a tiszacsomaiak és a tiszaásványiak fogják képviselni vidékünket. A salánkiak, illetve a sárosorosziak pedig – magas szintű előadásuk eredményeként – különdíjat kaptak a zsűritől.

Végezetül Riskó György, a KMKSZ kulturális titkára is üdvözölte a megjelenteket, és megköszönte az előadásokat a résztvevőknek és felkészítőiknek.

A rendezvényt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium támogatta.