Miért Urál az Urál?

Vajon miért viseli az Európa és Ázsia határán húzódó hegység, feltételezett őshazánk vidéke az Urál nevet? Elnevezhették-e egy baskír mondai hősről? Származhat-e földrajzi név olyan nyelvből, mely az adott nevet nem használja? És tényleg az Urálnál húzódik Európa és Ázsia határa?

Roland nevű olvasónk etimológiai kérdéssel fordult hozzánk:

Az Ural-hegységet természetes határvonalként tekintik Európa és Ázsia között (persze csak jelképesen),továbbá egy folyó és Európa második legnagyobb nyelvcsaládja (melybe a magyar is tartozik) is erről a hegységről kapta a nevét.Az Ural/Urál név eredetéről viszont ellentmondásos dolgokat lehet olvasni: egyes kiadványokban török (esetleg baskír),másokban ugor eredet szerepel.Melyik verzió állhat közelebb a valósághoz ? Melyik ugor vagy török nyelvből származhat az elnevezés és mit jelenthet ? Mikorra datálható a hegység első említése és mióta számít Európa és Ázsia határvonalának ?

Nos, ilyen kérdésekkel kapcsolatban mindig Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára című műve a kiinduló forrás. Eszerint a szó forrása a manysi Ur-āla ‘Urál hegység’, amely az ur ‘hegy’ és az a’la ‘felső rész, tető’ összetételéből keletkezett, azaz a szó eredetileg annyit tesz: ‘hegytető’. (Némiképpen zavaró, hogy az āla a szótárakban rövid kezdőmagánhangzóval szerepel, az a’la pedig feltehetően sajtóhiba eredménye. Mindez azonban az etimológia hitelességét nem befolyásolja.)

A manysiban egyébként több név is van az Urálra, melyek területenként eltérnek. Az olyanok között, melyek jelentése meghatározható, olyanokat találunk, mint a ‘földöv’, ‘földközépi hegy’, de használatos a szintén ‘hegy’ jelentésű ńōr is ‘Urál’ jelentésben. A hantiban és a komiban pedig a ‘kő, szikla’ jelentésű szavakkal jelölik a hegységet. Hasonló típusú elnevezések előfordulnak a korai orosz forrásokban is.

(Modern szemmel talán furcsának tűnhet, hogy ilyen jelentős földrajzi képződményeknek ilyen egyszerű nevük van. A valóságban gyakran hívják a környék legnagyobb hegyét ‘(a) hegy’-nek, folyóját ‘(a) folyó’-nak, sőt, városát ‘(a) város’-nak, így ezekből a szavakból könnyen lesznek tulajdonnevek, és éppen kategóriájuk legjelentősebb képviselőinek nevei.)

Esetleg baskír?

A Wikipédia az Urálról szóló orosz szócikke azért mondja valószerűtlennek a szó manysi származását, mert állítása szerint a manysi az ur-ala ‘hegytető’ elnevezést nem használják az Urálra. Kétségtelenül megnyugtatóbb lenne, ha lenne ilyen adatunk, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a gyűjtések arra utalnak, hogy a manysiban sokféle elnevezés élt. Ráadásul ahhoz, hogy az átvevő nyelvben valami tulajdonnév legyen, nem szükséges, hogy az átadó nyelvben is az legyen: Kanada neve például az irokéz ‘falu’ szóból származik.

A baskír származás mellett az szól, hogy ők egészen bizonyosan „ősidőktől fogva” (magyarul: amióta adatunk van rá, ami jelen esetben a 17. század végét jelenti) így nevezik, ha nem is az egész hegységet, de annak déli részét (nyilván azért, mert ezt ismerték). A baskíroknak még eposzuk is van Ural-hősről, ez azonban nem jelenti, hogy a hegység róla kapta a nevét, sokkal valószínűbb, hogy ő kapta a nevét a hegységről. (Gondoljunk itt a Tenkes kapitányára, akit egyszerűen csak Tenkes kapitányként szokás emlegetni. Vajon a Tenkesnek miért nincs önálló szócikke a Wikipédián?) Az orosz Wikipédia szócikke szerint az elnevezés az őstörök *örből fejlődött baskír үр [ür] szóval függhet össze, ez azonban nem meggyőző. Először is, a szó (legalábbis forrásaink szerint) nem ‘hegy’-et, hanem ’emelkedő’-t jelent, ami kevéssé tipikus elnevezése hegységeknek. Másrészt eszerint még a baskírban végbe kellett volna mennie az ü > u változásnak, ami nagyon valószínűtlen. Harmadrészt az etimológia meg sem kísérli megmagyarázni az -al elemet.

Persze az sem zárható ki, hogy az oroszok a baskíroktól vették át a nevet, ők viszont a manysiktól. Pontosabb adatok híján ezekről a kérdésekről nehéz bármi bizonyosat mondani.

Na és a folyó?

Az Urál folyó Kiss Lajosnál nem szerepel, nevének eredetét viszont megtaláljuk az Uralszk városról szóló szócikkben. Ebből kiderül, hogy a folyót korábban oroszul is Jaiknak hívták (ez török eredetű, jelentése ‘kiterjedt, szétterült’), de hogy a környéken kitört felkelésnek az emlékét is eltörölje, II. Katalin a folyó nevét Urálra változtatta.

Lám, az ilyen jól dokumentált névadások esetén van könnyű dolga az etimológusnak.

Határtalan Európa

Ami az Európa határára vonatkozó kérdést illeti, ebben aligha vagyunk kompetensek, hiszen ez nem nyelvészeti kérdés. Arra azonban felhívnánk a figyelmet, hogy földrajzi értelemben Európa nem igazán kontinens, inkább csak Eurázsia csücske – ha kontinensnek tekintjük, akár Indiát is annak tekinthetjük. (Ezzel szemben Észak- és Dél-Amerika külön kontinensnek tekinthető, bár Magyarországon inkább a teljes Amerikát szokás kontinensnek tekinteni.)

Az Európa szó az ógörögből terjedt el (korábbi története vitatott), és eredetileg Görögország középső részét jelentette, az Ázsia pedig a mai Kis-Ázsiát. (A Kis-Ázsia elnevezés az Asia Minor római provincia elnevezéséből ered, Asia Maior, azaz ‘Nagy-Ázsia’ a mai Irak területére esett. A ‘kis’ és a ‘nagy’ elnevezések ebben az esetben mint ‘közeli’, ill ‘távoli’ értendők.)

Ahogy a két elnevezés egyre nagyobb területre terjedt ki, felmerült az igény, hogy az eredetileg természetes tengeri határok valahol a szárazföldön is ki legyenek jelölve. Ezek a határok azonban meglehetősen önkényesek, és tetszés szerint máshol is meghúzhatnánk őket. (Egyesek szerint pl. az Ázsiai síkságok Hollandiáig érnek, így akár a Kárpátok–Alpok–Cseh- és Német-középhegység vonala is lehetne Európa határa… Az angol Wikipédia szerint az Urált Strahlenberg jelölte ki határként 1730-ban – nem tudjuk, mennyire megbízható ez az információ.

Forrás: nyest.hu