Miről mesélnek a lant és a koboz húrjai?

2011. október 24-31. között Kátai Zoltán énekmondó, koboz- és lantművész kárpátaljai előadássorozata során 10 helyszínen várja nagy szeretettel az érdeklődőket, felelevenítve a reformáció emlékünnepe alkalmából a 16. század dallamvilágának gyöngyszemeit.

Az előadássorozat egyik állomása 2011. október 26-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola volt.

Az egy órás előadás keretében a jelenlévők több dalt is meghallgathattak, melyek 16. századi protestáns énekek, részben református dicséretek feldolgozásai voltak lanttal és kobozzal kísérve. Az első dallamok Attiláról ill. a magyar királyokról szóltak, köztük Szent Istvánról és másokról. Az énekek között hallhattunk olyanokat is, melyek az 1526-os évekből származnak. Latin címük ellenére nagy valószínűséggel magyar nyelven íródtak, s azután fordították azokat latinra.

Az idegen dallamok között ismerős sorok csengtek vissza Balassi Bálint, magyar költő versének feldolgozása hallatán, illetve ismerősként hangzott fel A szép szabadságra kezdetű ének, mely dallamnak egyetlen forrása a Cantus Catholici. Szövegét tekintve pedig ez egy Bocskayt üdvözlő ének. Az éneket Kátai Zoltánnal egyetemben már többen feldolgozták.

Az előadás utolsó szakaszában Kátai Zoltán a hangszereiről mesélt, a kobozról és a lantról, azok eredetéről és azok nevének eredetéről. A koboz elnevezést ugyanis napjainkban magyar nyelven leginkább a moldvai csángók lantszerű hangszerére, a kobzára használjuk.

„De a másik oldalra sem kell messzire mennünk, elég Ázsiáig elmenni, hogy találjunk kobzot, vagy kobzárt.” – hallhatjuk a lantművész bemutatásából. A másik hangszer, melyet nemcsak láthattak a jelenlévők, de hallhatták is szép dallamait, a lant volt. „A lant egy kicsit bonyolultabb történet. Bele sem gondoltunk, hogy a „lant” szavunk az arab „ud” szóból származik.” Az európai kultúrába Keletről sok egyéb között a lant is bekerült.

Tehát részesei lehettünk egy nemcsak kellemes, de hasznos előadásnak is.

Az ismert magyarországi énekmondó fellépése Kovács Béla, az Európai Parlament Képviselőjének Beregszászi Fogadóirodája, valamint a Kárpátaljai Református Egyházkerület Levéltára és Múzeuma szervezésének köszönhetően jöhetett létre.