Nem Radváncon született Gyöngyösi István költő

A magyar barokk költészet kiemelkedő alakjának 19. század végén kanonizált, s a közelmúltig érvényesnek tartott életrajza tévesen jelölte meg az Ung megyei Radváncot (vagy Ungvárt) a poéta születési helyeként. A Gyöngyösi István leveleit és iratait közlő 2017-es kritikai kiadás – Jankovics József, Nyerges Zsuzsa és Tusor Péter munkája – minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy a korábbi biográfiának számos olyan adata van, amely nem helytálló: a költő nem Radváncon született; nem Sárospatakon járt felsőbb iskolába, hanem Nagyszombatban; s nem katolizált, hanem születésétől katolikus volt.

A Gyöngyösi-levelezés és okmánytár kiadási munkálatainak előkészítése során a latin nyelvű dokumentumokat gondozó történész, Tusor Péter a teljes forrásanyag egyidejű szemrevételezése során jutott arra a felismerésre, hogy az irodalomtörténet Gyöngyösi-életrajza több ponton hibádzik. A tévedések oka pedig, hogy a 18. század óta zajló forráskutatás által közölt biográfiákban – az első, Dugonics András-féle életrajzzal kezdődően – több, nagyjából ugyanabban az időben élt Gyöngyösi István adatai keveredtek össze. Dugonics Gömör megye protokullumaiból gyűjtötte ki a költőre vonatkozó adatokat, de a kutatást nem személyesen végezte, s megfelelő támpontok híján összevegyítette két különböző Gyöngyösi István – egy Heves megyei alispán s a gömöri költő (és úgyszintén alispán) – adatait.

 A magát a jeles poéta leszármazottjának tartó Gyöngyösy László pedig a szellemi örökség kisajátításának vágyától vezérelve saját őse, az ungi-eperjesi Gyöngyösi István adatait vonatkoztatta a költőre. Nagy Iván a 19. század végén kijavított ugyan néhány tévedést az életrajzban, de az ungi származást ő sem kérdőjelezte meg. Az 1928-as Gyöngyösi-monográfiát jegyző Badics Ferenc sok további hibát és félreértést korrigált, – egyebek közt kiiktatta a képből a hevesi prókátort –, de az Ung megyei fiskális és a gömöri alispán összegabalyodott adatait ő sem tudta szétszálazni.

 Gyöngyösi István leveleinek és iratainak 2017-es kritikai kiadása azonban minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy az ungi királyi fiskális és a Wesselényi Ferenc nádor szolgálatában álló, jogászi végzettséggel szintén rendelkező költő – két személy. Biztosra vehető, hogy a végrendelet, melyet Gyöngyösy László 1905-ben közölt az Irodalomtörténeti Közleményekben, s melyet a radvánci születési hely kétséget kizáró bizonyítékaként fogadott el a szakirodalom, nem a költőtől, hanem Ung megyei névrokonától származik. A kötetben közölt autográf kéziratok egybevetése is alátámasztja, hogy az ungi és a gömöri Gyöngyösi István nem ugyanaz a személy.

A Márssal társalkodó Murányi Vénus szerzője tehát nem vidékünkön jött a világra, s a Radváncon álló, több száz éves kúria nem az ő szülőháza, hanem azonos nevű kortársáé, akivel az iratok tanúsága szerint már életében is összekeverték.

Hidi Tünde

Kárpátalja.ma