Nemzeti emlékhelyet hoznak létre az egykori recski kényszermunkatábor helyszínén

Nemzeti emlékhelyet hoznak létre az egykori recski kényszermunkatábor helyszínén. Erről a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke és egyik tagja beszélt az M1 aktuális csatornán hétfőn annak kapcsán, hogy 70 évvel ezelőtt, 1950. július 19-én hozták létre a mátrai község melletti kőbánya közelében három éven keresztül működő kényszermunkatábort.

Földváryné Kiss Réka történész, a NEB elnöke a diktatúra, az erőszak szimbólumának nevezte a titkos recski kényszermunkatábort, ahol válogatott kegyetlenséggel bántak a rabokkal és emberi mivoltukban alázták meg őket. Gyakran úgy emelték ki a társadalomból az oda internáltakat, hogy a családjuk mit sem tudott róla – mondta. Hozzátette: Recsk egy hazugságon alapuló rendszer csomópontja volt.

Bank Barbara, történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja arról beszélt, bárki bekerülhetett a táborba, nem nagyon kellett ahhoz semmi, se kihallgatás, se ítélet. Nincsenek is pontos adatok, 1800-2000 körüli lehetett a tábor létszáma – folytatta a történész, aki rámutatott: hivatalosan 4500 főt akartak dolgoztatni a kőbányában, de a vízellátás mindössze 1200-1300 emberre volt elegendő. Arról sincs pontos adat, hányan haltak meg a táborban, ugyanakkor a megmenekültektől tudható, hogy nem az eddig ismert 30, hanem 120-150 volt az áldozatok száma – mondta.

 Földváryné Kiss Réka szerint a tábor felszámolása után nagyon gyorsan elkezdték selejtezni a még fellelhető dokumentumokat, nagyon kevés irat áll ma rendelkezésre. Hozzátette: az, hogy a rendszerváltás előtt bekerülhetett a recski kényszermunkatábor a köztudatba, a kádári rendszer erkölcsi szétporlasztásában is közrejátszott.ű

A tervezett emlékhelyről az elnök azt mondta: nemcsak Recsknek, de vele a kor többi kényszermunkatáborának is emléket kívánnak állítani.