Népművészeti seregszemle

Vidékünk fiatal nép­mű­vé­szet-kedvelői gyűltek össze a tiszapéterfalvai kultúrházban április 9-én, ahol is megrendezésre került a Dunán innen, Tiszán túl ifjúsági népművészeti tehetségkutató verseny kárpátaljai elődöntője.
Komáromi-Kokas Erzsébet és a Kokas Banda második alkalommal szervezte meg a hét esztendővel ezelőtt elindult Dunán innen, Tiszán túl népművészeti vetélkedő kárpátaljai fordulóját, így újabb elcsatolt terület kapcsolódott be a programba. A versenyt a Borsodi Magyar Közösségek Szövetsége Mente Egyesület hívta életre azzal a céllal, hogy felkarolja a tehetséges gyermekeket, ifjakat, ugyanakkor népszerűsítse a magyar értékeket a fiatalok körében. Kilenc helyszínen kerül sor az elődöntőkre (közülük három elcsatolt területen, 6 pedig az anyaországban zajlik, s idén kb. 2800 gyermek és fiatal vesz részt rajtuk), az ezekből továbbjutott 6–12 és 13–18 éves korosztályú versenyzők Miskolcra utazhatnak a verseny döntőjére. Az elődöntő egyfajta népművészeti seregszemle, melyen arany, ezüst vagy bronz fokozatot kapnak az indulók.
Az elődöntő megnyitóján dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő szólt a résztvevőkhöz, Illyés Gyula gondolatát idézve, mely szerint csak akkor lehetünk igazi magyarok, ha ismerjük kultúránkat. Nagy öröm, hogy gyerekek is foglalkoznak hagyományainkkal, hiszen sok olyan tehetség van, akiért kár lenne, ha nem ismerné meg az egész ország.
Rápóti-Fekete Mónika, a Borsodi Magyar Közösségek Szövetsége Mente Egyesület alapítója és elnöke, a tehetségkutató létrehozója Kodály Zoltánnak a vetélkedő mottójául szolgáló gondolatmenetét idézte: „Ha kimutatják is a tudósok, hogy a magyarság tízféle szilánkból állott össze, aki közelebbről látta, tudja, hogy a magyar lélek egyugyanaz, Somogytól Szatmárig és Csíktól Nyitráig. Ilyen volt valaha a magyar zene nyelve is. Valamikor a székely dal volt a magyar dal […] Mélyszántás, rigol-eke kell most a magyar léleknek, hogy újra teremjen. Ez a rigol-eke a székely dal, mely, ha beleszánt a magyar lélekbe, ősi gyökeréig feltárja, kihozza a napvilágra a kártékony férget, megújítja a talajt. Ezért akarnám elvinni minden magyar házba, hogy megérezze mindenki: »ez vagyok, ennyi az elhasználatlan erő bennem«”.
Az elődöntőn népzene, néptánc, népmese és népdal kategóriában 29 induló (egyénileg, párban vagy csoporttal) vett részt (a hangszeres kíséretről a Kokas Banda gondoskodott). A kb. 150 versenyző között idén tarpai és fehérgyarmati induló is akadt. Előadásukat öt főből álló zsűri, nevezetesen Tündik Tamás, a Szélrózsa Néptáncegyüttes vezetője, a Gyepűk Népe Alapítvány elnöke, Csokonai Vitéz Mihály alkotói díjjal és Táncház Díjjal elismert néptáncpedagógus, dr. Tilki Attiláné Tarpai Anikó, a fehérgyarmati Kölcsey Ferenc Református Általános Iskola tanítónője, citeraoktató, Teremi László, Szamoskér polgármestere, Aranysarkantyú díjas néptáncos, Horváth Zsuzsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársa, illetve az Irka gyermeklap főszerkesztőjeként, helyi zsűritagként ezen sorok írója értékelte.
A vetélkedőn előadása alapján a Miskolcon június 11-én megrendezésre kerülő döntőbe jutott néptánc kategóriában Kokas Henrietta, Papp Attila, Tatár Fruzsina és ifj. Kokas Károly négyese és a Napsugár Hagyományőrző Gyermekcsoport nagycsoportja, népdal kategóriában Tatár Regina, Baka Kamilla, Kokas Henrietta, Tatár Fruzsina, Simon Patrícia és a Napsugár Hagyományőrző Gyermekcsoport nagy énekegyüttese, továbbá mesemondóként Molnár Dorina, az ifjú népzenészek közül pedig Marozsi Milán.
Az elődöntő lebonyolításához személyes segítségükkel a Napsugár Hagyományőrző Gyermekcsoportba járó versenyzők szülei, támogatással, a résztvevőknek szánt ajándékok biztosításával pedig Rápóti-Fekete Mónika, Horváth Zsuzsa, Tündik Tamás, illetve az Irka gyermeklap is hozzájárult.

Espán M.