Nyári olvasmányok a könyvtárosoktól

Ha még nem tudjuk, mit olvassunk nyáron, nézzük meg, mit ajánl a könyvtáros szakma! A Jaffa Kiadó gondozásában megjelent Árnyékban éles fény vagy – A Radnóti házaspár fényképei című kötet, a Kolibri Kiadó gondozásában megjelent Tittel Kinga: Mesélő Budapest és a Szépmíves Könyvek Kiadó által kiadott Munkácsy Mihály: Emlékeim, naplótöredékek, levelek című könyv kapott idén Fitz József-díjat.

Fitz József-díjat a 2016-ban megjelent könyvek közül a könyvtárosok által legjobbnak, legszebbnek tartott három könyv érdemeli ki. Ha még nem vettük a kezünkbe a könyvtárosok által legjobbnak és legszebbnek ítélt könyveket, most a nyári szünetben megtehetjük. A bizonytalanoknak segítünk választani. Lássuk, melyik kötetet miért érdemes megnézni!

Árnyékban éles fény vagy – A Radnóti házaspár fényképei

„Albumunkban a Radnóti házaspár, Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni fényképeiből válogattunk. Bemutatjuk közös életük előzményeit, azokat a felvételeket is, melyek gyermek- és diákkoruk, megismerkedésük, majd jegyességük idején készültek. A fejezetek a költő, később a jegyes-, majd házaspár közös sorsának fontos szakaszai köré épülnek fel, melyekben először Radnóti Miklós, majd Gyarmati Fanni képeit mutatjuk be. Életük összefonódásával egyre több a közös fotó is. Külön fejezetben közöljük az abdai tömegsír exhumálásakor előkerült, rongálódott képeket, melyeket Radnóti Miklós az utolsó munkaszolgálatára magával vitt, továbbá az 1946 augusztusában, közös életük végén, a költő újratemetése alkalmával készült hivatalos fényképfelvételekből néhányat. Albumunk végén egy-egy fejezetet szenteltünk Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni családjának is. Ezek a képek egyrészt önmagukban is érdekesek, másrészt szereplőikről, különösen Gyarmati Fanni családtagjairól gyakran olvashatunk Naplójában és Radnóti Miklóssal váltott leveleikben is…” – írják a könyv fülszövegében.

Mesélő Budapest

Tudod-e mi az a patina? Vajon kik voltak a huszárok? Sejted, mi volt valaha a körút és a Vígszínház helyén? Hallottál már a hídmesterekről és arról, hogy mi a feladatuk? Tudod-e ki volt Budapest vőlegénye, és miért hívták kocka bárónak? Miért kerülte messziről Ferenc József a budapesti Operát? Gondoltad volna, hogy Európában azért épült elsőként nálunk földalatti, mert az Andrássy utat akkoriban gyönyörű fakocka burkolat fedte, és azt nem akarták tönkretenni? Tudod-e, hogy mit rejt a Várhegy gyomra? Miért van hét tornya a Halászbástyának? Miért nincsenek felhőkarcolók Budapesten? Ha mindezt, és még ennél is sokkal több érdekességet szeretnél megtudni gyönyörű fővárosunkról, akkor feltétlenül hallgasd meg, miről mesél Budapest.
A Mesélő Budapest egy családi útikönyv, de akár hétköznapi közlekedés vagy épp osztálykirándulások alkalmával is élvezettel lapozgatható. Számtalan kép és térkép, érdekességek, különlegességek, fogalomtár és Ki kicsoda? teszi a kötetet még színesebbé és izgalmasabbá.

Emlékeim, naplótöredékek, levelek

„Első emlékeim 1848-ba nyúlnak vissza. A magyar szabadságharc mozgalmaiban kezdődnek, amikor négyéves voltam, és természetesen semmit sem értettem az egészből. Csak a csatazajra emlékszem homályosan, amely Miskolc körül tombolt. Ebben a városban laktak szüleim, amely hol az ellenség kezébe került, hol a magyarok birtokába vándorolt. Apám hogy is mondjam csak? sóhivatalnok volt, vagyis sóbeszerző, biztosan már nem is tudom. Csak azt tudom, hogy éjjel-nappal őrszem sétált le meg fel a házunk előtt, mert apám állami pénztárt kezelt. Idősebb bátyám, aki akkor tízesztendős volt, azután is sokat mesélt körülményeinkről, de világosan sohasem ismertem ki magamat. Arra emlékszem jól, hogy mikor először terjedt el a híre az oroszok miskolci bevonulásának, az összes családapák biztonságba akarták helyezni hozzátartozóikat. Apám is elküldött minket, anyámat és az összes gyerekeket, a Mátra hegységbe, amely talán a legszebb vidék egész Magyarországon.”

Emlékirat, naplótöredékek és a feleségéhez írt levelek egy kötetben. A különleges összeállítás először jelenik meg így: Munkácsy franciául írta meg emlékeit, naplója a Pesti Napló hasábjain látott napvilágot 1894 májusában, feleségéhez írt levelei pedig az 1870-es évektől valók. E triptichon szerkezet felrajzolja Munkácsy életét – olvasható a jamk.hu oldalán.

A díjátadó ünnepséget a Magyar Könyvtárosok Egyesülete vándorgyűlésének nyitó plenáris ülésén tartották meg július 5-én a Miskolci Egyetemen. A 3 díjazott mindegyikét 500 ezer forint pénzjutalomban részesíti az EMMI.

A társadalom életminőségének javítása a központi témája a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) vándorgyűlésének, amely július 7-ig tart Miskolcon. A miskolci vándorgyűlésre 800 könyvtáros érkezett az ország kis és nagy könyvtáraiból, sőt, a határon túlról, a Felvidékről, Kárpátaljáról, a Vajdaságból és Erdélyből is.

Az eseményen beszédet mondott Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár. Mint hangsúlyozta: a könyvtár a legfontosabb kapocs a kultúrához és az oktatáshoz. A könyvtárosok számára a legnagyobb kihívás, hogy az emberek gyakran visszatérjenek a könyvtárba valóságosan vagy virtuális értelemben. Ehhez megfelelő könyvkínálat és korszerű környezet szükséges.

Nehéz helyzetbe kerültek azonban a könyvtárosok a számítástechnikai eszközök fejlődésével. A könyvtáraknak egy felgyorsult világban kell érvényesülniük, hogy már kis korban elkezdhessék az olvasóvá nevelést. Az olvasóvá nevelés szerepe pedig napjainkban igencsak felértékelődik – emelte ki a helyettes államtitkár. Hozzátette: a könyvtárak kompetenciafejlesztő műhelyek is, ahol a gyerekek játszva tanulnak, a felnőttek pedig művelődnek. A könyvtár fontos küldetése, hogy különböző felkészültségű embereknek egyaránt nyújtson hasznos programokat. Ahogy ki kell emelni a könyvtár családbarát szerepét is, hiszen sokszor a gyerekeken keresztül lehet a szülőket is elérni – jegyezte meg Závogyán Magdolna.

Mint mondta: a Könyvtári Intézet több ingyenes képzést is indít olyan tematikák mentén, amelyek elősegítik a könyvtár társadalmi szerepének, helyi elfogadásának erősítését is. A könyvtári terület módszertani megújítását szolgálja az az uniós forrásból finanszírozott központi fejlesztés is, amely a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár vezetésével jelenleg is sikeresen zajlik. Ennek keretében a tervezett képzéseken 440 könyvtáros jelenlétére számítunk – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Hozzátette: országszerte 90 mintaprogramot dolgoznak ki, és 40 koordinátor módszertani segítségével kívánjuk elérni, hogy a szakmai megújulás a teljes könyvtári szakmát áthassa.

A helyettes államtitkár elmondta: a könyvtári szakma a digitalizálás tekintetében jól áll, ám a kormány által elfogadott koncepció alapján a könyvtáraknak is meg kell alkotniuk saját digitalizálási stratégiájukat. Ezt a feladatot az Országos Széchényi Könyvtár vezetésével kell elvégezni, és a folyamat már el is kezdődött.

Pfliegler Péter, Miskolc alpolgármestere szerint a digitális fejlődés mellett a hagyományos olvasási kultúra népszerűsítésével is szolgálják a könyvtárak a társadalmat, hiszen csak az értő olvasás segíti a jövő generációját a szókincs és a gondolkodásmód fejlődésében.

Prokai Margit, a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója a vándorgyűlés kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a könyvtárak feladata mindig a szolgáltatás volt, csak ennek tartalma módosult a különböző korszakokban.