Nyolc meghökkentő budapesti legenda, beszédes leleplezésekkel (2 rész)

5. A Klauzál téri Kádár-legenda

A belpesti Kádár kifőzdével kapcsolatos szóbeszéd szerint az étterem alapítója azért tudta kis magánüzletét zavartalanul bonyolítani az államszocializmus idején, mert a hatóságok nem tudták vagy nem voltak biztosak benne, hogy a tulaj csupán névrokona, vagy a rokona-e Kádár Jánosnak.

Hogy valóban ilyeneknek képzelték-e a legmélyebb privátszférába is könnyedén behatoló hatóságokat anno az emberek, vagy a legenda csupán később, a rendszerváltás után keletkezett, nem tudni. Mindenesetre a hvg.hu videójában a jelenlegi tulaj elmondta: a legendának semmi alapja, „őt is Orbán Sándornak hívják, még sincs köze a mostani miniszterhez”.

6. Füttyös Gyuri legendája

A nemrégiben a XXI. század műsorában is megelevenített Füttyös Gyuri Budapest-szerte ismert kultikus figura volt, aki a legenda szerint 1956-ban légnyomást kapott egy szovjet lövéstől. Ezután nővéreivel kivándorolt, de rövidesen hazatért, és a pesti utcák jól ismert alakja lett. A járókelőktől egy forintot kért (mások szerint kettőt), és Esti Hírlapjával rácsapott minden arra járó nő fenekére. A kilencvenes évek közepén tűnt el a városból, egyesek szerint meghalt a Keletinél, mások szerint vidékre költözött.

Emlékét egy Kováts Kriszta szám őrzi, amit Fábri Péter dalszövegíró emlékezése szerint egy helyen cenzúráztak is: „Messziről látni, ha közeledik, / És a kabátja szárnya repked. / A Keletinél jár, a Nyugatinál jár, / A sapkája persze svájci, / És veri a falat, ahogy őt is verte / Az Isten is meg más is”.

7. Az össze nem érő felüljáró legendája

„Egy híres építészt bíztak meg a tervezéssel. Amikor készen lett, a felüljáró legmagasabb pontján nem ért össze a két félhíd. A tervező öngyilkos lett” – szól a legenda, melynek több változata is ismert. Az egyik, hogy jó magyar szokás szerint kilopták a kivitelezők az alapanyagot, a másik szerint a magyar és a szovjet együttműködés példatörténete a bénázás.

Az igazság azonban ennél sokkal összetettebb, és még a példamagyarázatoknál is jobban szimbolizálja a kor projektjeit. A Marx téri felüljárót Wellner Péter, a Hídépítő Vállalat munkatársa tervezte, s ugyanez a cég építette meg 1980-ban, ún. szabadszereléses építéssel. Ennek az építési módnak a lényege, hogy a műtárgy darabjait előre legyártják, összeszerelik, újra szétszedik, s az elemeket a helyszínre szállítva – immár véglegesen – összeszerelik.

Ahogy arra Wellner az Urbanlegends.hu-nak emlékezett: az elemeket egyenként építették be a Nyugatinál, tehát egyszer már helyes alakban állt a híd. Az elemeket aztán ragasztóanyaggal összekötötték. A városvezetés sürgetésére azonban nem várták meg, hogy a ragasztó megkössön, aminek köszönhetőn szétnyíltak az elemek, és egy alakhiba miatt a két rész nem a tervezett módon csatlakozott. Az építtetők kénytelenek voltak lebontani két-két elemet, hogy aztán a helyes irányba lehessen visszatenni.

Az ügy 1980-ban a munkaügyi bíróságon folytatódott, az ottani eljárásból pedig igazi médiaesemény lett. A legnagyobb büntetést végül Wellner Péter tervező és a helyettese kapta, ők azonban fellebbeztek, és mire az ügy 1982-ben a Fővárosi Bíróságra került, az Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet megállapította: a hibát tényleg az okozta, hogy a kivitelezést siettették. Ezt azonban már közel sem tálalta olyan részletesen a sajtó, mint korábban a Wellneréket elmarasztaló ítéletet.

Wellner Péter tervezte egyébként – sok más híd mellett – Magyarország legnagyobb hídját, a Kőröshegyi völgyhidat is.

8. A csirkedaráló Nagy Feró

A magyar rockélet egyik legismertebb, legtöbbet mesélt legendája a Beatrice együttes egyik budapesti koncertjéhez fűződik, amin állítólag Nagy Feró, a zenekar frontembere ledarált egy csirkét. Az egészből semmi sem igaz: a CPg nevű punkzenekar egy 1982-es koncertjén ugyan valóban levágtak egy tyúkot (más infók szerint a tömeg tépte szét), de darálásról szó sem volt. Ezt az esemény vetítették aztán később az „ügyeletes rossz” Beatricére.

„Egy alkalommal Erdős Péter beszélt a televízióban a csirkedarálásról. Minket név szerint nem említett meg az ügy kapcsán, de olyan műsorban szólt erről, amelyikben a Beatricéről, a punkról meg az újhullámról volt szó” – mesélte Nagy Feró, aki szerint nem kizárt, hogy a lejárató sztorik terjedése a szocialista államapparátus belügyi szerveinek állt érdekében, és a számukra ellenségesnek vélt elemek lejáratását szolgálták.

forrás:hvg.hu