Povk Mihály kiállítása Ungváron

Első kiállítását rendezte Povk Mihály amatőr festőművész február 25-én, Magyarország Ungvári Főkonzulátusán.

A kiállítás megnyitóján Kuti László, első beosztott konzul fejezte ki elismerését az alkotónak.

Véleménye szerint az ezen alkalomból megjelentetett katalógus bevezetőjében „Povk Mihály – amatőr festő” helyett inkább „Povk Mihály – kárpátaljai festő” szavaknak kellene szerepelniük.

– Őt ugyanis ezer és ezer eltéphetetlen szál fűzi ehhez a földhöz, a tájhoz, az emberekhez, a természethez. Képeiből a kárpátaljai emberek, a kárpátaljai táj, ennek a világnak a szeretete és tisztelete árad – mondta a konzul.

A tiszaújhelyi festő művészi pályafutása soha nem volt akadálymentes. Különböző állami tisztviselői pozíciókat töltött be, így voltak idők, amikor csak ritkán tudta elővenni az ecsetet.

– Szerencsére ez az utóbbi időben megváltozott és mindannyiunk örömére jóval több időt tud a művészetnek szentelni.

Povk Mihály kinyilvánította köszönetét a konzulátusnak, barátainak és családjának, azonban beszédébe nem tudta beiktatni az őt felkészítő művészeket – ilyen jellegű mentora ugyanis nem volt.

– Minden, amit itt látnak, azt egyedül csináltam. Nem végeztem hosszadalmas éveket művészeti tanintézményekben, hanem egyedül tanultam, és ma önöknek kell eldönteniük, hogy elértem-e a célom.

A kiállító művész hozzátette, hogy érdeklődése a képzőművészet iránt nem gyermekkorában kezdődött.

– Harmincöt éves voltam, mikor kezembe vettem egy iskolai ecsetet és egy kis doboz festéket, amelyekkel megfestettem életem első képét.

Erről a műről már nem egyszer kísérelt meg másolatot készíteni, s bár eddig ez nem sikerült elvárásainak megfelelően, reménykedhetünk, hogy a jövőben lesz szerencsénk megtekinteni.

Povk Mihály megerősítette a konzul szavait pályafutása nehézségeiről. Hozzátette azonban, hogy kibontakozásának elsősorban materiális okai voltak.

– A 80-90-es években szinte lehetetlen volt az alkotás egy amatőr festőnek. Monopolizálva volt a festék, a vászon, a képkeretek – nem lehetett hozzájuk jutni. Arról, hogy egy amatőr festő kiállításról álmodozzon, már szó sem lehetett. Voltak nagy festők, és több senki – fogalmazott a festő.

Ez viszont ma már nem akadály, és erre fel is hívja a művész a figyelmünket:
– Minden reggel, amikor az ember felébred, kap a sorstól egy esélyt, hogy megvalósítsa az álmait. Csak egyvalaki tudja őt ebben megakadályozni, és ez ő maga. A művészet az emberrel együtt születik meg, és mindenki ahogy csinálja, olyan gyümölcsöt arat belőle.

Szlucky Eleonóra

Kárpátalja.ma