RomArt kiállítás az ungvári skanzenben
Szerdán, március 28-án zsúfolásig megtelt a Kárpátaljai Megyei Szabadtéri és Néprajzi Múzeum kiállítóterme. Ez nem számít ritkaságnak egy-egy tárlat megnyitásán, az viszont igen, hogy a közönség túlnyomó része gyerek vagy fiatal.
Az igazgató, Vaszil Kocan nyitóbeszédében elmondta, a megyei művelődési főosztály közreműködésével a munkácsi RomArt Képzőművészeti Iskola növendékei mutatkoztak be. Röviden bemutatta Jónás Tibort, a magán festőiskola vezetőjét. A művésszel készült interjút lapunk korábbi számában olvashatták. A munkácsi születésű roma festőművész számos kiállítását láthatták már Ukrajnában és külföldön is. Alkotásai megtalálhatók a világ legkülönbözőbb országaiban. Ezúttal csupán 6 festményét mutatta be a skanzenben. A 76 alkotásból álló tárlat túlnyomó részét, 70 képet tanítványai munkáiból válogatták ki.
– Sok gyerekről van szó, összesen hatvan 7–17 éves korú gyerek jár a festőiskolába: kisebbek és idősebbek fele-fele arányban. Ez a második nagy kiállítás, az előzőt a munkácsi várban rendeztük. Van, aki egy képet hozott, de akad olyan is, aki néhány festményt mutat most be. A festmények gyakran találnak gazdára, áruk változó, de az eladott művek után befolyt teljes összeget a gyerekek javára fordítjuk, ecseteket, festéket, egyéb kellékeket vehetnek belőle.
A megnyitón jelen volt Papp Villi, Ukrajna érdemes művelődési dolgozója, a Lautare Kárpátaljai Romák Zenei Kulturális Szövetségének elnöke. Gratulált kollégájának és további sikereket, tehetséges tanítványokat kívánt, akik tovább viszik a roma életvitel, temperamentum sajátosságait, amelyeket, mint mondotta, csak romák tudnak ily módon ábrázolni.
– Büszkék vagyunk arra, hogy már ebben a művészeti ágban is képviseltetik magukat a romák – zárta köszöntőjét.
Papp Aladár, a Kárpátaljai Roma Tanács és a Rom-Szom Kárpátaljai Cigány Kulturális Szövetség elnöke megköszönte a művész fáradozásait. Denisz Varodi, az Ungvári 13. Számú Általános Iskola igazgatója kiemelte Jónás Tibor önkéntes munkájának jelentőségét a tehetséges roma gyerekek felkutatásában és felkarolásában. Az Ungvári Nemzeti Egyetem mellett működő roma stúdióról szólt Mihajlo Zan docens, a történelemtudományok kandidátusa. Jevhenyija Navrocka, a Romanyija című lap újságírója, romológus a festmények láttán megfogalmazódott gondolatait osztotta meg a jelenlévőkkel.
Végül Jónás Tibor röviden ismertette a festőiskola működését, és felvázolta a jövőbeni terveket. Majd a Vidrodzsennya alap támogatásával festőkellékekkel teli művésztáskát kaptak ajándékba az ifjú tehetségek.
A 11 éves Jónás Marika már a festőiskola indulásakor jelen volt, elmesélte, akik a kezdetektől jártak, azok már többnyire abbahagyták, akik pedig itt vannak, azok akkor még nem foglalkoztak. Magáról elmondta, hogy az elején nem volt jó rajzoló, de a 2 év alatt fejlődött. Büszkén mutatta festményét: „a képen egy váza volt virággal, de nem akartam megcsinálni a vázát, mert túl sötétnek tűnt a színe. Így olyan lett, mint egy bokor tele virággal”. Húga, a 10 éves Jónás Magduska 5 hónapja rajzol. Ő vázákat és virágokat szeret festeni.
A látogatók elidőztek egy-egy különböző technikával készült kép előtt. Sokak tetszését elnyerték Jónás Elvirának, a művész 17 éves lányának alkotásai. A lány befejezte az iskolát, és apja mellett tanulja a festészetet.
– Kicsi korom óta figyeltem, amikor apukám rajzolt, néztem, hogyan dolgozik, ő pedig adott festéket, hogy kipróbáljam. Igyekszem, hogy apám büszke legyen rám, anyám is örül nekem és ösztönöz, mert látja, hogy van bennem tehetség. Apám génjeit örököltem. Remélem, egyszer majd én is festőművész leszek.
A tárlat április 11-ig tekinthető meg Ungváron a skanzenben.
Rehó Viktória