Színházi premier az önfeledt játék jegyében

A beregszászi színház (avagy a teljesség igényével: a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház) pénteken, március 4-én este új előadással örvendeztette meg a helyi nagyérdeműt. Gyevi Bíró Eszter, a darab rendezője egy erdélyi, Úz-völgyi népmesét vitt színre a Tekéntetes úr címmel – elmondása szerint azért, hogy a Kárpátalján élő emberekhez közelebb hozza más határon túli, magyarlakta régió hagyományait, értékeit.

 

 

A kezdés előtti „hangoló” híven tükrözte, hogy elsősorban gyermekeknek szóló –bár felnőtt kísérőket is szívesen látó- előadásra érkeztünk. A családi vendégfogadás légkörét idéző közönségvárás megalapozta az est hangulatát. Az apró útbaigazítások, miszerint a felnőttek engedjék a gyerekeket az első sorokba ülni, a figyelmesség, hogy a színházterembe lépőket a –már teljes „harci díszben pompázó” színészek- köszöntötték, kellemes meglepetésként érte az érkezőket. A gyerekek körében végzett rögtönzött közvélemény-kutatás és beszélgetés az élet nagy kérdéséről, hogy vajon fiúnak vagy lánynak jobb-e születni, kitűnő kísérletnek bizonyult, hogy még a félénkebb gyerekek is feloldódjanak, s megbarátkozzanak a színház világával.

Az alapozás után az „in medias res”, azaz bele a „dolgok közepébe!” jelszóval kezdődött meg a produkció. A hagyományos népi szobabelsőt illusztráló tér hirtelen megelevenedett a tréfás mozzanatokban bővelkedő, népzenével kísért farsangi kavalkádnak köszönhetően. A művészek pezsgő játékmódja és harsány jókedve Zsadorján János és házanépe meséjében az említett farsangi mulatság mellett még különféle egyházi és népi ünnepek, játékok, valamint a hozzájuk kapcsolódó néphagyományok bemutatásában is megnyilvánult. Hol tánccal: csárdással, karikázóval csiholtak vidám jókedvet a nézők körében (a koreográfia Reiplik István, beregszászi szakember munkáját dicséri), hol énekkel: csipkelődő, pajzán dallal vagy éppen szomorú-szerelmes hallgatóval örvendeztették meg a közönséget.

Az egyszerű, mindössze két-három oldalas népmesei történet sok ötletet, fantáziát és kreativitást igényelt,

hogy tartalmas színpadi alkotás jöjjön létre belőle. Az előadás gazdagítására beleszőtt játékok, dallamok és táncok összhangban vannak az alaptörténettel, hiszen közös tőről fakadnak: a népművészet tiszta forrásából táplálkoznak. A színpadi alakokról is elmondhatjuk ugyanezt, hiszen többnyire ők is a népmesék jól ismert figurái beregszászi módra ízesítve. Az előadásnak köszönhetően így belekóstolhattunk az igazi, organikus magyar néphagyományba, élménnyé tették elődeink világát a felnövekvő nemzedék számára.

Aki lemaradt a bemutatóról, az március 18-án, 26-án vagy 31-én 11.00 órai kezdettel tekintheti meg az előadást.

Szereposztás:

Tekéntetes úr – Kacsur András

Juliska – Orosz Melinda

Ispán – Ivaskovics Viktor

Kocsis Jóska – Rácz József

Zsiga, istállómester – Ferenczi Attila

Piri nénnye – Vass Magdolna

Mari nénnye – Gál Natália

Dzsennifer nénnye – Béres Ildikó

 

eSe

Fotó: Szajkó Tibor