Vászonra kerülnek az ősz legcsodálatosabb színei

A percsenyi járási Rónafüreden (Lumsori) rendezte meg immár kilencedik alkotótáborát a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT). A Bethlen Gábor Alap által támogatott idei alkotótáborban tizenkét RIT-tag, kárpátaljai magyar képzőművész vett részt, akikhez művészbarátaik is csatlakoztak.

Lapunk tudósítója az alkotótábor hetedik napján kereste fel a művészeket, akik csodálatos környezetben, és kellemes őszi napsütésben mindannyian dolgoztak. Magyar László festőművész, a RIT elnöke az idei tábor kapcsán elmondta: „Rónafüred, ukránul Lumsori közkedvelt üdülőhely az ungváriak körében, sőt ma már Ukrajna minden részéből jönnek ide turisták. Kilenc évvel ezelőtt itt volt az első Hollósy Simon Alkotótábora a Révész Imre Társaságnak, most ismét ezt a helyszínt választottuk a csodaszép természeti környezet miatt. A társaságunk tagjai sok más művészeti táborban is részt vesznek, de nagy jelentősége van a mi táborunknak is, hisz saját maga csak ritkán jut el ilyen környezetbe egy képzőművész, ahol nyugodtan alkothat, sőt ihletet is kaphat a kollégáktól. Itt, aki akarja, kikapcsolhatja a mobiltelefonját. Nagyon nagy szerencsénk van az időjárással, mindenki igyekszik minél többet vászonra, illetve papírra vinni. Sok nagyszerű munka született már, szokásunk, hogy a tábor után kiállítjuk Ungváron és Beregszászban az itt készült képeket, valamint egy katalógust is ki szoktunk adni, remélem, sikerül majd az idén is.”

Réti János festőművész, grafikus, formatervező: „Minden Kárpátaljai régióban egészen más a táj. Ez a helyszín nagyon jó választás volt, és az időjárás is nagyon kegyes hozzánk, csak két esős nap volt idáig.”

Klisza János grafikus, építész, festőművész pasztellképeken örökíti meg az ilyenkor csodálatos színekben pompázó őszi tájat: „Nagyon jó ez a tábor, itt a festőt sok új hatás éri, a többiektől sok információt szerez. Mert a művészek általában egyedül dolgoznak otthon a műtermükben, de elődeink rég rájöttek arra, hogy a plein art rajzolás termékenyen hat a művészekre, sok kísérletezésre ad lehetőséget. Én naponta készítek egy-két skiccet. Két napja voltunk fent a Róna-havas alatt, ott érkeztem egy képet csinálni.

Kopriva Attila elmondta: „Számomra új ez a vidék, mert én a Kárpátoknak ezen a részén még nem festettem. Mi, művészek ilyen csodálatos környezetben nem tudunk nem alkotni, láthatja, hogy teljesen belemerült mindenki a munkába. Ezenkívül új kollégákkal találkozhat itt az ember, és próbáljuk egymást biztatni a művészek számára nehéz mai körülmények között. Előfordul, hogy megpillantok valami újat a többiek munkájában, de számomra a legfontosabb ezekben a táborokban az, amikor leülünk, és a művészetről beszélünk. Ilyenkor feltöltődöm.”

Matl Péter szobrászművész: „Most inkább festőként vagyok itt, de azért csináltam egy kis szobrot is tegnap, hoztam magammal agyagot és formáztam. Fantasztikus ez a táj, olyan színorgia van, hogy nem is győzzük ezt mind lefesteni. De ha végignézek a többiek képein, úgy látom, tónusaiban mindegyik festő barátom elkapta ezeket a színeket. Mindenki más kompozíciókban, formákban fest, de a színek szinte ugyanazok. Régen nagyon sokan művelték a plein art festészetet, most inkább az a divat, hogy bezárkóznak a műterembe és kitalálják a képet a festők, de egészen más, ha a helyszínen látok egy csodálatos tájat és abban a pillanatban készül a kép.

Erfán Ferenc festőművész, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója: „Találkozni, festegetni jövünk ide. Óriási szerencsénk volt idén az alkotótábor időpontjának kiválasztásával, a korábbi fagyok után kellemesen meleg az idő, és ilyenkor a legkülönbözőbb színekben pompáznak a fák levelei. Azt gondolom, az idén minden ideális az alkotómunkához.

Az elkészült képeket később a RIT kiállításán minden képzőművészet iránt érdeklődő megcsodálhatja, addig is eredményes munkát kívánunk a művészeknek.