Veres Péter-emlékkiállítás Beregszászban
Veres Péter (1943–2004) kárpátaljai festőművész és grafikus műveiből nyitottak emlékkiállítást Beregszászban, a Na’Conxypan Galériában.
A tárlatot a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) szervezte február 24-én.
Az esemény kezdetén a 3. éve dúló orosz-ukrán háború áldozatairól emlékeztek meg egyperces csendes tisztelgéssel.
Az emlékkiállítást Kulin Ágnes festőművész, a RIT elnöke, a kiállítás kurátora nyitotta meg.
„Veres Péter lírai festő, a legendás lények, történelmi és szakrális jelenetek, személyes, intim hangvételű emlékképek, álomszerű kompozíciók jelennek meg munkáin”
– mondta.
A képek kapcsán kifejtette, hogy ha a színtanulmányokat is külön alkotásként számoljuk, 37 képet számolhatunk. A képek mellett Veres Péter író munkásságából is kaphatnak ízelítőt az érdeklődők: a művész novelláiból, szóképeiből is kerültek fel a falra részletek, valamint teljes egészében olvasható a Műhelyben megjelent Sárkányok márpedig vannak című interjú, amelyet Nagy Zoltán Mihály neves kárpátaljai író készített vele.
Szavai szerint a tárlaton olyan festmények, grafikák láthatóak, amelyek személyes gyűjteményekből kerültek ki ideiglenesen kiegészülve a II. RF KMF gyűjteményével. Kulin Ágnes minden felajánlónak megköszönte, hogy szobáik faláról ideiglenesen kölcsönadták a képeket.
Veres Péter életművéből 2017-ben rendeztek tárlatot a Rákóczi-főiskolán. A 34 kiállított alkotást a művész családja a főiskolának adományozta.
Kulin Ágnes kiemelte, hogy az emlékkiállításhoz kapcsolódóan február 27-től csoportos tárlatvezetésekre és „szörnylátó műhelymunkára” várják a művészet iránt érdeklődő gyermekeket és felnőtteket egyaránt. Az emlékprogram zárásaként egy emléktáblaavatót terveznek megvalósítani.
Veres Ágota festőművész, Veres Péter lánya köszöntőjében elmondta, hogy egy 20 éve eltávozott művész életét szemlézik jelen kiállítással.
„Húsz év történeti szempontból nem nagy idő, de ez édesapám, Veres Péter esetében az életmű egyharmada”
– jelentette ki.
„Apám nagyon szeretett a tájban festeni”
– mondta, hozzátéve: „ha képzeletben dolgozott, akkor is mindig visszatért a természethez, mert azt mondta, ezzel felfrissíti a belső színeit”.
Azt is elmondta, hogy szokása volt munkája során, hogy régi papírlapokat helyezett az állvány elé, és az ecseteket nem kimosta, hanem ezekbe a papírokba dörzsölte. Az így létrehozott színpalettákat később szétválogatta, és a jobban sikerülteket mappába rendszerezte. Később pedig ezeket használta inspirációként.
„Szürreális tájakat, mitikus lényeket, furcsa, kosztümös emberfigurákat álmodott bele, és később aztán nagyban vászonra, olajjal megfestette”
– magyarázta.
Beszéde végén Veres Ágota köszönetet mondott a kiállítás létrehozásáért a főiskola és a galéria munkatársainak.
A Veres Péter-emlékkiállítás március 20-ig látogatható.
A művész életrajza itt olvasható:
Szabó Kata