Zelei Miklós nyerte az idei Magyar Drámaíró Versenyt
Zelei Miklós A sivatag rózsájacímű drámája nyerte a 16. Magyar Drámaíró Versenyen a szakmai zsűri által odaítélt első díjat. A közönségdíjat Karafiáth Orsolya Godzillája kapta – közölte hétfőn a versengésnek helyet adó Békés Megyei Jókai Színház művészeti titkára, Köles István.
A Békéscsabán hétvégén megrendezett drámaíró verseny indulóinak – Karafiáth Orsolyának, Kiss Ottónak és Zelei Miklósnak – a Magyar Nemzet szombati számában megjelent Cunami áldozata lett a magyar paprika című írása szolgált alapul. A péntek este kisorsolt cikk egy, a szökőár által elpusztított japán kísérleti telepről szól, amelyen hét éve termesztettek részben magyar védjegybejegyzésű paradicsompaprikát.
A szombat reggelre elkészült művek bemutatóját a színházi világnapon, vasárnap este tartották. Zelei Miklós nyertes művét, A sivatag rózsáját, amely egy „hungaronemzetközi konszern mintaprojektjei” közé vezette a nézőket, Szalma Dorottya, Bécsben élő szabadúszó rendező vitte színre. Karafiáth Orsolya A Godzilla című zenés egyfelvonásosában – amelyet Szalay Kriszta rendezett – egy Japánban működő laboratóriumban Ottó, az őrült tudós paprikás csirkével akarja magyarrá változtatni az emberiséget. Tevékenysége azonban Godzilla megteremtéséhez és Elvis Presley feltámadásához vezet. Kiss Ottó Várakozók címmel írt darabot, amelyet Nagy Viktor, a Győri Nemzeti Színház volt vezetője állított színpadra. A mű egy pályaudvaron játszódik, ahol a vonatok sohasem állnak meg, a becketti helyzetben pedig az utasok közt sok téma felmerül, például a magyar paprika japán pusztulása is.
A versenyen a zsűri a legjobb rendező díját Nagy Viktornak ítélte, a legjobb színésznőnek járó elismerést Tarsoly Krisztina A Godzillában, a legjobb színész díját pedig Tege Antal a Várakozókban nyújtott alakításával érdemelte ki. A legjobb női mellékszereplőnek járó elismerést Szilágyi Annamária kapta A sivatag rózsájában játszott szerepért. A legjobb férfi mellékszereplőnek járó díj pedig Presits Tamásé lett A Godzillában nyújtott alakításáért.
Zelei Miklós neve Kárpátalján sem ismeretlen, hiszen a kiskunhalasi születésű író egyike volt azoknak, akik szorgalmazták az ukrajnai Kisszelmenc és a Szlovákiához került Nagyszelmenc közötti határkapu kinyitását. A 2000-ben kiadott, A kettézárt falu című szociográfiai dokumentumregénye képet ad a szétválasztott ikerfalvak utóéletéről, kronológiai beszámolót nyújt sorsuk alakulásáról. Az író munkássága elismeréseként 2000-ben Pro literatura díjban, 2006-ban a Magyar Nemzetért elismerő oklevélben részesült.