Matula bácsi kunyhóját is megnézhetjük a Kis-Balatonon
A Diás-sziget a Balatontól délnyugatra fekvő Kis-Balaton térségében található. Fekete István regényeinek helyszíne ma is csodás vidék. A csak szakvezetéssel látogatható szigeten egy pákászkunyhó is áll. A kunyhó éppen olyan, mint amilyenben a Tüskevár Matulája lakott.
A Téli berek írója, Fekete István minden bizonnyal ma is elégedetten nézne szét az állandóságot hirdető kis-balatoni remeteségének helyszínén, a Diás-szigeten. Ez az a hely, ahol a nyugalmat árasztó természet megihlette az írót, ahol a dohányszagú pákász figurája megszületett, hogy különleges modorával az ország Matula bácsijává váljon.
A Diás-szigeten, a Kis-Balaton szívében, az éppen fél évszázada elhunyt Fekete István természetbe menekülésének helyszínén ma emlékházzal adóznak a berek tanítómesterének, az ifjúsági és állatregények koronázatlan királyának.
„Amikor Fekete István megismerte és több alkalommal meglátogatta a Kis-Balaton területét, az ő Kis-Balatonja az tulajdonképpen a Diás-szigetet és annak környezetét, illetve a szigettől nem túl távoli területeket jelentette, ugyanis ez pont egybeesett azzal az időszakkal, amikor a Kis-Balaton legnagyobb részét már lecsapolták” – mondta Fejes Éva, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának ökoturisztikai munkatársa az M1 Kék bolygó című műsorában.
Ami élőhelyként megmaradt, az a jelenlegi vizes terület egytizede. A Tüskevár és a Téli berek a Kis-Balaton „legsötétebb” időszakában íródott.
Fekete István regényeiben élethűen ábrázolta a kis-balatoni viszonyokat, azokat a természeti jelenségeket, növényeket, állatokat, amelyekkel mi magunk is találkozunk a területén. A regényekből nem maradt ki a tipikus kis-balatoni figura, a pákász sem.
A csak szakvezetéssel látogatható szigeten egy pákászkunyhót is megépítettek. A gyékényből és nádból készült kalyibák jelentették a nyári szállást a mocsaras vidék nagy ismerőinek. A kunyhó éppen olyan, mint amilyenben a Tüskevár Matulája lakott nyáron.
A sziget és a közelmúltban átadott Kis-Balaton Látogatóközpont között szoros a kapocs, már csak azért is, mert csupán néhány kilométerre találhatók egymástól.
A Kis-Balaton a nevével ellentétben egyáltalán nem számít kicsinek.
A térség jelenlegi állapotában egy művi terület, hiszen elárasztásokkal kaptuk vissza a régen elveszített vizes területet, vizes élőhelyeket – mondta Fejes Éva.
A töltése bal részén az egyesített övcsatorna, míg a jobb oldalában az ős Zala folyó cammog a Balaton irányába. Mindkét terület különböző élőhelyet teremt a növényeknek és az állatoknak is.
A Kis-Balaton megismerésben a nemzeti park munkatársai sok segítséget nyújtanak, az már csak rajtunk múlik, hogy miután megszerettük a térséget, a mindennapjaink részévé válik-e a természetvédelem és a természettudatos életmód.
Forrás: hirado.hu