Érkezés

Szerző: | 2021.12.24., 21:47 | Múltfogyatkozás

Clare élete átlagos volt. Sosem volt benne semmi kirívó. Nem volt okosabb, gazdagabb vagy népszerűbb az átlagnál. S bár csúnya sem volt, az ellenkező nem a külsejénél sokkal nagyobbra tartotta a humorát és a természetét. Sok férfi fordult meg életében. Ki hosszabb, ki rövidebb időre vert tábort, de letelepedésre valahogy egyik sem bizonyult alkalmasnak. Élete felnőtt részének csupán egyetlen hű társa volt, a 15 éves macskája.

37. születésnapja előtt Clare egyszer csak úgy érezte, hogy nem hajlandó tovább várni az igazira. Nem dacból, nem volt benne harag az élet felé. Egyszerűen elengedte ezt a vágyát, ahogy megannyi kisebb-nagyobb beteljesületlen kívánságot élete során. Ugyanakkor nagyon határozottan érezte, hogy az anyai szerepről nem fog, nem tudna lemondani.

Nem sokkal azelőtt, hogy kiderült számára – anya lehet, a macskája nagyon rosszul lett. Vért hányt, majd állni sem tudott. Clare elvitte rendelőbe, ahol az állatorvos hosszan taglalta, mennyire súlyos a macska betegsége. Altatást javasolt. Clare alapvetően helyeselte az eutanáziát, de most, hogy személyesen érintette a dolog, már lehetetlenségnek tűnt. Önzőnek érezte magát, de nem tudta otthagyni a macskát. Leginkább önmaga miatt nem. El sem tudta képzelni, hogy teljesen egyedül maradjon az életben és a házban. Hazavitte hát. Az orvos nem jósolt hosszas ápolást: 2-3 hét és vége.

Kora tavasszal Clare megtudta, hogy dédelgetett álma megfogant és boldog biztonságban cseperedik benne. A terhessége nem volt egyszerű, ráadásul senki nem segítette semmiben. Egyedül az öreg macska volt végig mellette. De Ő mindig. Az éjszakai forgolódásnál, a reggeli rosszulléteknél, nappali hőhullámoknál. Békés dorombolása törte meg a néha már nyomasztó csendet. Elmúlt a tavasz, majd a nyár is. Már az ősz büszkélkedett gazdag terméseivel. Ekkora a macska már kiszorult Clare megnövekedett pocakjáról, s csak fejjel nekidőlve figyelte a bentlakó türelmetlen motoszkálását.

Aztán egy hétfőn megérkezett. A szülés tökéletesen zajlott, másnap Clare már hazavitte a babáját. Letette az ágyra és hagyta, hogy a macska felismerje. Ami látszólag meg is történt. A macska óvatosan közeledett, előbb csak nézegette a jövevényt, majd megszimatolta. Végül óvatosan mellételepedett és nekitámasztotta a fejét. Csakúgy, mint amikor még a pocakban tartózkodott.

A baba első éjszakája a házban nyugodtan telt. Semmi nem zavarta fel. Reggelre a macska elpusztult. Csak az érkezést várta.

Kuzsi

Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This