Múltfogyatkozás: egy épület, és ami mögötte van

Mikola Pusztajanko egy kis faluban született a Keleti-Kárpátok lábánál, nem messze a Vereckei-hágótól, Ukrajnában. Már gyermekkorában kitűnt társai közül, amíg azok hétköznapi, földhözragadt dolgokkal foglalkoztak, ő minduntalan az eget kémlelte. A csillagokat leste. Még nappal is. Amikor a középiskolában a pályaválasztási tanácsadó megkérdezte, mi szeretne lenni felnőttként, büszkén vágta rá, hogy űrkutató. A derék hivatalnokot meglepte a válasz, hiszen környezetükben elég nagy volt az üresség, miért kellene azt kutatni? Mikola gyermekkorában első kézből tapasztalhatta meg, mi az a világ-nincstelenség, elhatározta, felnőttként megismeri a világmindenséget. A Csernobili Egyetem humán-mechanikai szakán végzett. Diplomamunkájának címe: A gravitáció hatása az ukrajnai bérekre.

Amikor belépett az Ukrán Nemzeti Űrkutatási Hivatal épületébe, úgy érezte, nagy dolgok előtt áll. A takarítási osztály már napokkal azelőtt jelezte a karbantartóknak, hogy elromlottak a WC-öblítők. A Hold-kutatási csoporthoz került. A hivatal megalapítása óta, számos holdkóros dolgozott itt, de eddig még nem sikerült semmilyen figyelemre méltó dolgot felmutatniuk. Eközben az ukrán tudomány más képviselői kimagasló eredményeket értek el. Régészek megtalálták az ukrán ősember első települését Kijev közelében, kiásták azt a mamutagyart, amibe az ország térképét véste. Történészek bebizonyították, hogy az első piramisokat ukránok építették, a kereket is ők találták fel, ám a túlzott export miatt némelyeknél hiány mutatkozik. Agrárszakemberek bebizonyították, hogy az ember akkor is jóllakhat, ha ételek fotóit nézegeti, az éneklés pedig minden betegséget meggyógyít. Az utóbbit hívják Szuprun-módszernek, ukrán megmondóemberek szerint néhány éven belül felválthatja a Kodály-módszert.

Az űrkutatási szakembereket sürgette az idő, ahhoz, hogy a kormánytól továbbra is kapják a támogatási pénzeket, eredményekre volt szükség. Mikola felismerte, a korlátolt lehetőségek miatt önmagukban nem sokra mennek, ezért munkakapcsolatot létesítettek a botswanai, a bangladesi és Burkina Faso-i kollégákkal. Néhány év múlva elkészült a holdra szálló egység mintapéldánya, a Szvoboda 1. Mivel az oroszokkal való jó kapcsolatokat sikeresen ATO-mizálták, ezért IMF-kölcsönből kibéreltek egy amerikai hordozórakétát, amivel a világűrbe juttatták a Szvobodát. A térséget, ahol a szerkezet Holdat ért, elnevezték Jobb Szektornak. Mikola és munkatársai feszülten figyelték a monitort, ahogy a holdjáró a közeli hegyoldalban felfedezett egy barlangot. Amikor a szerkezet behatolt, Mikola érezte, hatalmas tudományos felfedezés előtt állnak, ám ekkor áramkimaradás miatt a monitorok elsötétültek, és az országnak minden kapcsolata megszakadt a szabadsággal.

Lengyel János

*Deskó Tamás fotósorozatából nyitott különleges tárlatot március 11-én a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet Beregszászban. A kiállított képekre kárpátaljai és anyaországi írók, költők és irodalomkedvelők írták meg egyéni reflexióikat, melyeket hétről hétre az olvasóink is megismerhetnek.