Múltfogyatkozás: Paprikás krumpli
Megrökönyödve álltak. A jobb oldali hátratolta fején a koszos sapkát, és hümmögött egyet. Szorosan markolták a lapátot, amivel nekiláthattak volna a takarításnak, de nem mozdultak.
Én nem bírom –, szólalt meg végül a bal oldali, aki még új volt. – Mindjárt kidobom a taccsot.
A jobb oldali rápillantott, majd ismét az előttük tornyosuló csonttömegre nézett. Nagyot sóhajtott. Ő már látott ilyet. Nem lett tőle könnyebb, de tudta: ezt nekik kell megcsinálni, azért kapják azt a pár hrivnyát. Nincs mese: sok az éhes száj otthon, s neki is jólesne egy féldeci, nem válogathat a munkák közt. Undorát legyőzve lépett egyet a csontok felé.
Nem emberek, nem emberek – hunyta le egy pillanatra a szemét, és nyelt egyet. A lapát a csontok alá hatolt. Összerezzentek, mikor a gondosan leparkolt pricep aljához koccantak. Végül a bal oldali is megmozdult, és hamarosan csak itt-ott fehérlett egy kis csontdarab.
A kocsiban sem szóltak egymáshoz. Az új fiú meredten figyelte az utat, s nem nyúlt a máskor hangosan bömbölő rádió kapcsolójához sem. Ő meg kifelé bámult a koszos ablakon. Hát így múlunk el – gondolta.
Hazaért. Felesége a tűzhelynél állt, s a válla fölött szólt, hogy mindjárt kész a vacsora. Úgy nézte az asszonyt, mintha sose látta volna azelőtt. A gőz elől feltűzött hajat, az évek terhe alatt roskadó vállak, a két gyermeket világra segítő csípő ívét szinte megigézett áhítattal bámulta. Az asszony már az asztalt terítette, s ránézett: No, mit állsz ott, mint akit odatettek? Gyere vacsorázni, paprikás krumpli van, a kedvenced!
S ekkora már visongva szaladt kifelé a szobából a két apróság is.
Szó nélkül lépett oda asszonyához, és megcsókolta. Úgy, mint azelőtt.
A paprikás krumpli illata beterítette a konyhát.
Kocsis Julianna
*Deskó Tamás fotósorozatából nyitott tárlatot március 11-én a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet Beregszászban. A kiállított képekre kárpátaljai és anyaországi írók, költők és irodalomkedvelők írták meg egyéni reflexióikat, melyeket hétről hétre az olvasóink is megismerhetnek.