Soltész Péter festményeiből nyílt kiállítás Ungváron

Szerző: | 2021.06.03., 11:36 | Kultúra

Soltész Péter 1945. október 14-én született Ungváron. Művészeti tanulmányait az akkori Ungvári Iparművészeti Szakközépiskolában végezte. 1995-től az Ukrán Képzőművészeti Szövetség Tagja, 2000-től aktív résztvevője és szervezője külföldi tárlatoknak, alkotótáboroknak. Alapító tagja és társelnöke a Munkácsi Mihály Képzőművészeti Egyesületnek és a Tiszaháti Munkácsi Mihály Képzőművészeti Alkotótábornak.

Műveit különböző technikákkal valósítja meg, de többnyire olajjal fest portrékat, tájképeket, csendéletet. Alkotásaival szülőföldje fényét, illatát, levegője frissességét mutatja meg.

– Ahogy az a képeimen is látszik, nagyon szeretem Ungvárt. Itt születtem, itt tanultam és itt öregedtem meg – mondta többször is a festő.

Soltész Péter lírai tudósításokat tár a nézők elé a világ apró és nagy csodáiról. Munkái emberközpontúak, az emberről és az emberhez szólnak.

–  Ha tájat festek, akkor is mindig az embert keresem. A mozgást, a dinamikát, ezt próbálom különböző eszközökkel érzékeltetni.

Az impresszionista–realista stílus gazdag színvilága teszi harmonikussá képeit, nyugalmat, harmóniát kölcsönözve műveinek.

– Soltész úré egy fantasztikus pályafutás. Gyakorlatilag 35 évnyi művészet terén eltöltött időt foglal magába. Országos elismerések ukrán és magyar részről méltatták a munkáját – mondta Buhajla József főkonzul.

Andrij Seketa, a megyei tanács első helyettese a festőről Ungvár legnagyobb szerelmeseként beszélt, aki minden képén bemutatja Ungvár hangulatos utcáit.

Vaszil Pinzenik is köszöntötte a jelenlévőket Ungvár város önkormányzata nevében.

– Úgy gondolom, az ungváriaknak büszkének kell lenniük és méltán büszkék az olyan művészdinasztiákra, mint amilyet képvisel most Soltész Péter is – fejezte ki gondolatait a polgármesterhelyettes.

Soltész Péter festményei ma számos országban, intézmények falain, múzeumokban, magángyűjtők tulajdonában lelhetők fel, többek között Csehországban, Németországban, Lengyelországban, Olaszországban, az Egyesült Államokban, Izraelben és természetesen Magyarországon.

Gabriella, a művész felesége, szintén fontos szerepet tölt be az alkotás folyamatában. Gyakran segíti a témaválasztásban, ugyanakkor, ahogy fogalmazott: „egyben legnagyobb kritikusom is”.

Soltész Péter számos kimagasló elismerésben részesült. A Kárpátaljai Megyei Tanács, az Ukrajnai Képzőművészeti Szövetség okleveleinek birtokosa, a Hollósy Simon Képzőművészeti Díj és a Kárpátaljai Magyar Nívódíj kitüntetettje. 2015-ben Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Ezüst Érdemkereszt Kitüntetést adományozta a részére.

– Ez az Ungvár már nem az az Ungvár, mint régen. Akkoriban Ungvárnak lelke volt, karaktere, egész más hangulata. Még ma is, ahogy festem, mindig úgy jön ki, mint a régi Ungvár, pedig nem arra törekszem. Hol el vannak repedve a nyárfák, hol meg vannak bomolva a házfalak, ilyen oszlopok, amelyeket rajzolok, már nincsenek is. Én ezt szeretem, ebben nőttem föl. Ezeken az utcákon jártam, elbújtam sarkokon és rajzoltam.

Borisz Kuzma, a Kárpátaljai Festőművészeti Egyesület elnöke is a gyakran említett jelzővel, Ungvár fanatikus szerelmeseként emlegette:

– Fanatikusan szereti Ungvárt, érti ezt a várost. Tisztán látja a városnak a rossz és a jó oldalait; a rossz oldalai szívét szomorítják, a jókat pedig igyekszik népszerűsíteni. Azt mondhatjuk el róla, hogy ő igazából Ungvár építésze, aki ideális képet fest Ungvárról, hiszen mesésnek látja a várost. Azt tudnám mondani, hogy Soltész Péter úr a városnak egy szerves eleme, része, hiszen Ungvárt nélküle el se tudjuk képzelni.

Szlucky Eleonóra
Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This