Mi mindenre jó…
…két év? Mivel lehet eltölteni ennyi időt? Te mivel töltötted? Én csak éltem. Szerencsére nem haltam.
Voltam sok helyen, csináltam egyszerű és bonyolult dolgokat. Sokat voltam otthon, és sokat voltam távol. Ültem a sötétben, és olvastam a gyertyafényben.
A két év alatt szerzett veszteségeim hatására felnőttem. Felnőtt vagyok, nem gyerek már. Pedig akit az istenek szeretnek, örökre meghagyják gyereknek. Nem baj. Elmúlik ez is.
Sokszor ezzel a mondattal, az elmúlásossal nyugtatom magam. Nyugi, egyszer mindennek vége, egyszer minden elmúlik, semmi sem tart örökké. Két éve ez a mondat a meghatározó, a menekülés a győzelembe.
Körülöttem és velem történt sok fantasztikus, csodálatos, ide minden olvasó gondoljon még két szuperlatívuszokban kifejezhető jelzőt, mert nekem most nem futja, mindenféle. És veled? Veled mi történt az elmúlt két évben? Te mire vársz?
Mi mindenre jó két év? Talán csak élni, élni és élni, amíg csak lehet. Ez pedig nem kevés, hidd el nekem, mert én is így teszek. Éljünk együtt, egyszerre, mindig éljünk, hiszen az elmúlt két évben sem tettünk mást, mint éltünk.
Ui.: „Ha kérdezik, hogy éltem-e mit, mondjak majd?” (Marsalkó Dávid)
Erbé