Szalai Borbála: Boszorkányszombat

Égszakadás,
földindulás!
Mi ez a nagy
rikácsolás?
Teremtő ég!
Mennyi banya!
Zeng az egész
banyatanya!…
Mi történik?
Mi e lárma?
Hova készül
a sok bába?
Mesebeli
vén szipirtyók!
Orruk hegyén
nagy bibircsók!…
Hova mennek?
Banyabálba!
Boszorkányok
szombatjára!
Mind ott lesznek
egy rakáson,
a szombati
banyabálon…

Valamennyi
vén csoroszlya –
meséjét most
otthonhagyva –
igyekszik a
mulatságra,
boszorkányos
tivornyára…
Ki gyalog megy,
ki szekéren,
ám legtöbbjük
seprűnyélen…
Sebbel-lobbal
berobognak,
csorba szájjal
vigyorognak,
s boszorkányok
táncát járva
vigad a sok
aszott bába…
Nagy a lárma,
nagy a ricsaj,
kánkánt jár a
legvénebb csaj!…
Rúgja a port
nem sajnálja,
dobverőként
jár a lába…

Így mulatnak
a vén banyák –
kakas hangját
alig hallják…
Pedig jön már,
jön a reggel,
kakasszóra
mindjárt felkel…
Elcsitul a
banyatanya,
hazaindul
minden banya:
ki gyalog megy,
ki szekéren,
ám legtöbbjük
seprűnyélen…
Mikorra a
Nap felébred,
meséjükbe visszatérnek…
Nyoma sincs a
mulatságnak:
boszorkányok
szombatjának!…

Forrás: Szalai Borbála: Mesevásár

Nyitókép: Pixabay