Illyés Gyula: Novemberi ég alatt
Rémülten egymás
Kezét keresve
Egymásba bukva
Futnak a hajszolt
Felhők – –
– nékem
Ki mondja mitől
Kellene jaj futnom
Ha egyedűl is
Szálló könnyekkel
Sírja színét és
Tavaszi kedvét
S ég felé ijedten
Kapkod a cserfa.
Állítsa be a Kárpátalja.ma-t előnyben részesített forrásként a Google Keresőben.
Beállítás →