Sági Márta: Titkos őrület

Belémsurrant a Téboly,
hátra, elrejtőzött, most
fosztogat
és nem sikolthatom: "segitség!"
ha szólsz hozzám, reszketve szinlelek
józanságot,
mint a kereskedő, kihez betörtek nappal,
a Rablógyilkos Téboly rámszögezett
pisztolya előtt
kiszolgálom a betérő vevőket:
kérdesz
szavakat
kérsz tőlem - jaj, hol vannak -
rámnézel - most! de a Fosztogató
halk, halálos paranccsal
vacogó kezembe nyomja őket:
felelek
vakon, mereven, pontosan.

Forrás: Nyugat 1931/6

Nyitókép: AI-illusztráció