Kreatív Európa

A Kreatív Európa a kulturális, kreatív és audiovizuális ágazatok támogatására irányuló új európai program.

A Kreatív Európa Kultúra alprogramja támogatást biztosít kulturális együttműködésekre, nemzetközi cserékre az Európai Unióban és azon túl. Átfogó célkitűzése az európai kulturális sokszínűség és örökség megőrzése, illetve a kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének növelése. A program a 2014–2020 közötti időszakban 1,46 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodik: ebből a keretből több tízezer művész, kulturális és audiovizuális szervezet és szakember tevékenységét támogatja az előadó-művészet, a képzőművészet, a filmművészet, a televíziózás, a zene, az interdiszciplináris művészetek, az európai kulturális örökséghez kapcsolódó művészeti ágak, valamint a videojáték-gyártás területén, akik így Európa egészében a közönség új csoportjaihoz juthatnak el, és elsajátíthatják a digitális kor kívánalmainak megfelelő készségeket.
A Kreatív Európa program az európai filmipar, valamint a kulturális és kreatív ágazatok támogatására létrehozott új uniós kezdeményezés, amely végső soron a munkahelyteremtést és a növekedést szolgálja. Az új program Európa kulturális és nyelvi sokszínűségének megőrzéséhez is hozzájárul emellett azáltal, hogy más országok közönsége is megismerheti az Európában készült alkotásokat.

Miért van szüksége Európának a Kreatív Európa programra?
A kultúra rendkívül fontos szerepet tölt be az EU gazdaságában. Uniós felmérések tanúsága szerint a kulturális és kreatív ágazat az EU GDP-jének körülbelül 4,5 százalékát, a munkahelyeknek pedig közel 4 százalékát adja (8,5 millió főt foglalkoztat, illetve ennél is sokkal többet, ha figyelembe vesszük továbbgyűrűző hatásait). A kreatív ágazat termékeinek exportját illetően Európa vezető szerepe vitathatatlan. Ahhoz, hogy ezt a pozíciót meg is tarthassa, képessé kell tennie az ágazatot az országhatárokon átnyúló működésre.
A Kreatív Európa program erre az igényre válaszul született, és oda összpontosítja a forrásokat, ahol azok a legnagyobb hatást érhetik el.
Az új program figyelembe veszi a globalizációból és a digitális technológiák térnyeréséből fakadó kihívásokat, amelyek kihatnak a kulturális művek alkotásának, terjesztésének és befogadásának folyamatára, átalakítják az üzleti modelleket és a bevételi források alakulását. A kihívásokban ugyanakkor lehetőségek is rejlenek a kulturális és kreatív ágazat résztvevői számára. A program abban van a segítségükre, hogy meg tudják ragadni ezeket a kínálkozó lehetőségeket, s ezáltal előnyt kovácsoljanak a digitalizálódásból, új munkahelyeket teremtsenek és nemzetközi karrier előtt nyissák meg az utat.

Mely országok tarthatnak igényt a Kreatív Európa program pénzügyi támogatására?
A Kreatív Európa program előnyeivel az EU 28 tagállamán kívül – bizonyos feltételek mellett – az Európai Szabadkereskedelmi Társulás államai (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc), az EU-hoz csatlakozni kívánó tagjelölt és potenciális tagjelölt országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Törökország és Koszovó), valamint az európai szomszédságpolitika által érintett országok (Algéria, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Egyiptom, Grúzia, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Moldova, Marokkó, Örményország, Palesztina, Szíria, Tunézia és Ukrajna) élhetnek. Az Unión kívüli országok részvétele „belépőjegy” megvásárlásához kötött. A belépődíj nagyságát az illető ország GDP-jének (bruttó hazai termékének) és a program költségvetésének aránya dönti el.

Magánszemélyek is pályázhatnak a pénzbeli támogatásra?
Magánszemélyek közvetlenül ugyan nem pályázhatnak, ám a kulturális szervezetek által benyújtott projektek támogatásán keresztül közel 250 000 művész, alkotó és audiovizuális szakember jut majd forrásokhoz. Így sokkal költséghatékonyabb módon lehet eredményeket elérni, és a hatás is tartósabb. A Bizottság becslései szerint több millió emberhez jutnak el közvetve vagy közvetlenül a Kreatív Európa program által támogatott projektek.

Mit támogat pontosan a Kreatív Európa program?
A támogatott projektek szinte kivétel nélkül határokon átívelő jellegűek. A költségvetés legnagyobb része önálló projekteket finanszíroz majd. A Kreatív Európa program keretében szintén támogatásban részesülnek a hasonló célú kezdeményezések: az Európa Kulturális Fővárosa program, az Európai Örökség cím, az Európai Örökség Napok elnevezésű rendezvénysorozat, valamint az öt európai díj (az EU Kulturális Öröksége díj/Europa Nostra-díj, az EU kortárs építészeti díja, az EU irodalmi díja, a „European Border Breakers Awards” díj és az EU MEDIA-díja).

Milyen kihívások elé néz a program?
A kulturális és kreatív ágazatok jelenleg nem használják ki kellőképpen az egységes piac nyújtotta lehetőségeket. Az egyik legnagyobb kihívást a kultúrák, hagyományok és nyelvek sokszínűségével összefüggésben a piac fragmentáltsága jelenti: az Európai Unió polgárai 24 hivatalos, illetve 60 hivatalosan elismert regionális és kisebbségi nyelven beszélnek és 3 különböző ábécét használnak. Ettől válik színessé Európa szövete, ugyanakkor ez szab gátat annak, hogy az írók más országokban olvasókra találjanak, hogy a mozi- és színházlátogatók külföldi műveket tekintsenek meg, és hogy a zenészek új hallgatóságra leljenek.
2013 októberében egy Eurobarometer-felmérés (IP/13/1023) rámutatott arra, hogy az európai polgároknak mindössze 13%-a látogat el külföldi művészek koncertjeire, és csak 4%-uk vesz jegyet külföldi társulat színházi előadására. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a közönségteremtő intézkedések támogatására és az ágazat kapcsolatépítő képességére, például médiaműveltségi kezdeményezések vagy új interaktív online eszközök révén, ez ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a nagyközönség több külföldi művet ismerjen meg.

Miben fog különbözni a Kreatív Európa program a jelenlegi Kultúra, MEDIA és MEDIA Mundus programoktól? Ezek a nevek eltűnnek majd?
A Kreatív Európa program a jelenlegi, az európai kulturális és audiovizuális ágazatoknak nyújtott különálló támogatási mechanizmusokat összefogja, hogy azok valamennyi kulturális és kreatív ágazat előtt nyitva álljanak. Azonban a Kultúra és a MEDIA alprogramok révén továbbra is foglalkozik majd az audiovizuális ágazat, valamint a többi kulturális és kreatív ágazat egyedi igényeivel. Ezek az alprogramok a jelenleg futó Kultúra és MEDIA programok sikereire építenek majd, és igazodnak a jövőbeli kihívásokhoz. A MEDIA Mundus, amely az európai és nemzetközi szakemberek közötti együttműködést és az európai filmek nemzetközi forgalmazását támogató program, a MEDIA alprogramba épül majd be. Az eddigi programok közös platformra helyezése maximalizálni tudja a különböző ágazatok közötti szinergiákat és növelni tudja a hatékonyságból eredő előnyöket.

A Kreatív Európa programnak része egy kulturális-kreatív ág. Mit foglal ez magában?
Egyfelől az Európai Beruházási Alap által kezelt új pénzügyi garanciaeszközt, amely 2016-tól kezdődően megkönnyíti, hogy a kisméretű kulturális és kreatív vállalkozások bankhitelhez juthassanak. Másfelől tanulmányok, elemzések és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal javítására irányuló jobb adatgyűjtés finanszírozását, az audiovizuális ágazat és egyéb kulturális-kreatív ágazatok együttműködését ösztönző kísérleti projektek finanszírozását, valamint a pályázóknak segítséget nyújtó Kreatív Európa tájékoztató irodák támogatását.

Milyen lesz a Kreatív Európa program irányítása?
A Kreatív Európa program egyszerű, könnyen felismerhető és elérhető hozzáférési pont lesz az európai kulturális és kreatív szakmák képviselői számára, függetlenül attól, hogy milyen művészeti ágban tevékenykednek, és támogatást nyújt a nemzetközi tevékenységek számára az Unión belül és kívül egyaránt. Az irányítást továbbra is az Oktatási, audiovizuális és kulturális végrehajtó hivatal (EACEA) végzi, a jelenlegi rendszernek megfelelően.
(http://media.kreativeuropa.hu/kreativ-europa.html)

A Kreatív Európa program három ága
 Media alprogram
Az audiovizuális és filmipari ágazatokat érintő MEDIA alprogram részesedése a teljes költségvetésből 56%, azaz 818 millió euró. A Kreatív Európa programon belül az audiovizuális ágazatra összpontosító MEDIA alprogram a korábbi MEDIA Program (2007–2013) és a MEDIA Mundus (2011–2013) továbbfejlesztett változata.
A MEDIA alprogram keretében pályázható területek a következők:
• Gyártás-előkészítés (Egyedi projektek)
• Gyártás-előkészítés (Csomagtervek)
• Online forgalmazás (VOD)
• Képzés
• Televíziós műsorgyártás
• Piaci hozzáférés (Egyszeri projektek)
• Piaci hozzáférés (FPA-keretszerződés)
• Szelektív mozi forgalmazás
• Automatikus mozi forgalmazás
• Mozihálózatok
• Forgalmazói ügynökségek
• Filmfesztiválok
• Közönségépítés
• Nemzetközi koprodukciós alapok
• Videojátékok fejlesztése
Az európai filmek forgalmazásának finanszírozása, valamint a független producerek támogatása továbbra is prioritást élvez. A figyelem középpontjába kerül a fiatal közönség.

 Kultúra alprogram
A kreatív és kulturális ágazatokat érintő Kultúra alprogram részesedése a teljes költségvetésből 31%, azaz 454,8 millió euró a 2020-ig terjedő időszakban. Az alprogramon belül több figyelmet szentelnek a kapacitásépítésnek és a nemzetek közötti áramlásnak. Ez utóbbiba tartoznak a nemzetközi turnék is. Széleskörű, új európai platformok jönnek létre, a könyvkiadók pedig az irodalmi művek fordítására és a promóciós kampányok elősegítésére több stratégiai támogatáscsomagot kapnak. A kulturális területen támogatást kapnak továbbá a nemzetközi hálózatok erősítésére, az alkotások nemzetközi forgalmának előmozdítására irányuló projektek. A 2014–2020-as időszakban az alprogramon belül négy területre lehet pályázatot benyújtani:
• Európai együttműködési projektek
• Európai platformok
• Európai hálózatok
• Műfordítási projektek
A Kultúra alprogram a négy területen felül a következő speciális területeket is támogatja:
• Európa Kulturális Fővárosa program
• Európai Örökség cím
• Európai Örökség Napok
• Európai díjak (az EU Kulturális Öröksége díj/Europa Nostra-díj, az EU kortárs építészeti díja, az EU irodalmi díja, a „European Border Breakers Awards” díj és az EU MEDIA-díja)
• Nemzetközi szervezetekkel (például: Európa Tanács, UNESCO) való együttműködések finanszírozása

 Szektorokon átívelő ágazat
A szektorközi, vagy más néven kulturális-kreatív ág két részre oszlik (költségvetési részesedése 13%, azaz 190 millió euró). Ez az ágazat egyrészt finanszírozni fogja 2016-tól annak a 121 millió eurós pénzügyi garanciaalapnak a felállítását, amelyet az Európai Befektetési Alap kezel majd. A garanciaeszköz elsődleges célja, hogy megkönnyítse a kisméretű kulturális és kreatív vállalkozások banki hitelekhez jutását. Ennek érdekében a hitelportfóliókat elkészítő pénzügyi közvetítőknek hitelkockázat elleni fedezetet nyújt. A helyesebb kockázatelemzés érdekében pedig támogatja a kapacitás/szakértelem kiépítését.
Az ág második része a következő területek támogatására tervez intézkedéseket: nemzetközi szakpolitikai együttműködés/tapasztalatcsere a döntéshozók és egyéb szereplők között; a közönségépítés és az üzleti modellek új megközelítései; kulturális ismeretek és médiaműveltség; adatgyűjtés.

Bővebb információ:
http://www.kreativeuropa.hu/
http://ec.europa.eu/programmes/creative-europe/
http://lcci.com.ua/wp-content/uploads/2016/02/buklet_PRINT.pdf /

Aktuális pályázati kiírások:
https://eacea.ec.europa.eu/creative-europe/funding_en

Bocskor Andrea EP-képviselő sajtószolgálata
Kárpátalja.ma