Mondd el ma: milyen volt számotokra a 2025-ös év?
Hogyan boldogulnak a kárpátaljai vállalkozók a háború negyedik évében? Van-e elegendő ügyfelük, vásárlójuk? Miként küzdenek meg a nehézségekkel és miben lelik örömüket? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tettem fel négy különböző területen tevékenykedő hölgynek, akik szívesen osztották meg gondolataikat:
Tamási Kriszta, szépségszalontulajdonos:
Az elmúlt 4 évben nagyon sok nehézséggel néztünk szembe. A férjemmel együtt vágtunk bele a szépségszalon létesítésébe. Annak ellenére, hogy nehéz fenntartani, igyekszünk úgy alakítani, hogy az itt dolgozók itthon tudjanak maradni és szeressenek nálunk lenni. Együtt küzdünk meg az áramkimaradásokkal, a megcsappant vendégkörrel, az áremelkedéssel. És a nehézségekben teljes mértékben támogatjuk egymást, mert csak így tudunk fennmaradni. Hogy meddig bírjuk még, az már a jövő titka.
Azok a nők, akik itthon maradtak, ebben a háborús helyzetben sokszor nem érzik nőnek magukat, mert átveszik a férfiak szerepét a családban. Ezért arra vágynak, hogy időnként eljöjjenek hozzánk. Úgy látom, hogy teljesen más hangulatban mennek haza, mint ahogyan jöttek. Akár egy új frizura, egy maszk, egy jó masszázs, egy manikűr is tud olyan boldogságot adni és feltölteni, hogy képesek új erővel végezni a feladataikat. A tini lányoktól az idős korosztályig vannak vendégeink. Nyáron többen jönnek, mivel szünidő van, a gyantázás, a pedikűr is inkább nyári szolgáltatás. Összességében talán a manikűr az, amit a leggyakrabban vesznek igénybe.
Mivel sokan mentek ki külföldre a férjekkel együtt, ezért kevesebben maradtak, akik igénylik a szolgáltatásainkat. Vannak, akik külföldről is visszajárnak hozzánk, mert még mindig színvonalas szolgáltatásunk és szeretnek minket. Az sem elhanyagolható szempont, hogy megpróbáljuk tartani a régi árainkat, ami külföldön akár a duplája is lehet. Van olyan vendégünk is, aki már húsz éve jár hozzánk. Igyekszünk úgy tenni, hogy mindenki számára elérhetőek legyenek a szolgáltatásaink.
Sokkal kevesebb a munkánk, de az Isten mindig ad annyit, amivel át tudjuk vészelni ezt a nehéz időszakot.
Szóka Krisztina, cukrász:
Torta- és süteménykészítés szempontjából pörgős évem volt. Háromszor annyit sütöttem, mint tavaly. Nem is számítottam rá, de sokkal több rendelésem volt. Lehetőségem volt fejlődni, nagyon sok receptet tanultam meg, mind az ízvilágot, mind a torták külsejét illetően, hiszen a vásárlók igényesek. Ami a korosztályt illeti, mindenféle korú megrendelőm volt: gyerek, tini, idősebb. Mindenkinek más az ízlése és más az elképzelése. Ezért sok volt a kihívás, de sikerült elkészíteni ezeket, ami által sokat tanultam. Ez a fejlődés éve volt számomra. Itt Kárpátalján, a Beregszászi járásban is volt és van rá lehetőség.
De igény is van. Sokan vagyunk cukrászok, mégis rengeteg a megrendelés. Aki a cukrászvilágban szeretne dolgozni, akkor van arra lehetőség, hogy sikereket érjen el. Bátran belevághat. Fiatalabb koromban nem volt akkora igény rá, ezért nem is választottam ezt a pályát. Most viszont egy nagyon modern szakmává nőtte ki magát.
Leggyakrabban szülinapokra készítek tortát, és leggyakoribb a gyerekek és a tinik számára készített finomság. Mostanában a legmenőbb a krémsajtos torta és a karamellás-mogyorós torták.
A háború senkinek sem könnyíti meg az életét, mégis az emberek szívesen költenek cukrászkészítményekre. Megveszik a tortát nem csak szülinapra, hanem keresztelőre, babalátogatóra. Az emberek igényesebbek, szeretik a szépet. Ebben az időszakban abban leljük örömünket, ha van alkalom összejönni, együtt lenni egy kicsit. Öröm számomra, hogy egy-egy tortával mosolyt csalhatunk az emberek arcára.
Most év végén sikerült elvégeznem egy mézeskalács-díszítő tanfolyamot, aminek nagyon örülök. Leginkább a gyerekeim miatt végeztem el, mert mindig mondogatták, hogy a mi mézeskalácsaink nem olyan szépek. Most két tartalmas nap után elleshettem néhány technikát, hogy a jövőben hogyan lehetnek a mézeskalácsaink egyre tökéletesebbek.
Hosszútávra tervezni nem tudunk, de reménykedünk a szebb jövőben, reméljük, hogy vége lesz a háborúnak, béke lesz, én pedig továbbra is sok szép tortát süthetek. Mindenképpen szeretnék még tanulni, több lehetőséggel megismerkedni a cukrászvilágban.
Juhász Tímea, Nefelejcs virágbolt eladója:
Én úgy látom, hogy a háború kirobbanása óta minden évben egyre nehezebb. Háború előtt azért nagyobb volt a forgalom, több volt a rendelés, akár telefonon, akár online, akár személyesen. Érdekes, hogy 2022 tavaszán, a háború legelején az ide települt emberek nagyon sokat vásároltak nálunk. De lassan kiköltöztek, kevesebben lettek, akkor sokat csökkent a vásárlók száma. De vannak olyan ünnepeink, amikor mindenki fontosnak tartja, hogy virággal lepje meg a szeretett személyt. Ilyen a Valentin nap, a Március 8, az Anyák napja, a szeptember 1-je. Ezek a napok előtt még nagy a forgalom. Legtöbben még mindig a rózsát kedvelik.
Viszont a virág ára nagymértékben emelkedett. Így több tényező miatt is ez az év gyengébb volt, mint a korábbi évek. Néha van egy-egy nagyobb csokorrendelés, a születésnapokról, névnapokról sem feledkeznek meg az emberek, mégis sajnos azt tudom mondani, hogy az elmúlt időszakban a koszorúk vásárlása volt a leggyakoribb üzletünkben. Sajnos nagy visszaesés az, hogy nincsenek esküvők, ez érezhető. Most az utóbbi napokban az áramszünet ismét annyiban nehezíti a munkánkat, hogy már három után sötétedéskor be kell zárnunk, mivel nincs generátorunk, sem egyéb fényforrásunk.
Nem könnyű fenntartani egy ilyen vállalkozást ebben az időszakban, de igyekszünk nem elcsüggedni, kitalálunk újdonságokat. Például készítünk édességcsokrokat, ünnepekhez kapcsolódó különböző kézműves dekorációkat, igyekszünk mindent megtenni, hogy az ünnepek, hagyományok megmaradjak. Jó látni, hogy a kelet-ukrajnai betelepültek is már a négygyertyás adventi koszorút vásárolják meg, próbálnak alkalmazkodni az itteni szokásokhoz.
Végül azt tudom mondani, hogy aki szereti a szakmát, a nehézségek ellenére is talál örömöt benne és bízik a szebb jövőben.
Malimon Diana, a Krafti keatív hobbi és papír-írószer bolt eladója:
Gyerekektől idős korig minden korosztály megfordul a boltban. Gyerekek nem annyira vásárolnak kézműves dolgokat, legfeljebb akkor, ha az iskolába kell a művészet órához valami ilyesmi. Inkább írószert vásárolnak. Sokan iskola előtt szaladnak be, ezért jó, hogy már korán nyitva vagyunk. Az egyetem hallgatói is gyakran ellátogatnak hozzánk egy-egy noteszért, írószerért. A kézművesség iránt inkább a tinédzserek vagy a felnőttek érdeklődnek.
A forgalom változó. Iskolakezdés előtt azért a tanszerek jól mennek. Az őszi időszakban, adventkor, húsvét előtt a dekorációs termékeket keresik sokan. A január egy kicsit lassabb, mert akkor már mindenki mindent megvásárolt a téli dekorációhoz, elmúltak az ünnepek, az iskolában is szünet van. Február közepén a Valentin naphoz kapcsolódó termékeink a népszerűek. Nyáron sem panaszkodunk valójában, jönnek még az egyetemisták. Aztán különösen augusztusban már elkezdődik az iskolavárás időszaka.
A háború nem annyira befolyásolja az üzletünk működését. Inkább azt mondanám, hogy az emberek ilyenkor még jobban vágynak az ünnepre, nagyobb igény van a kézművességre, mert a szürke hétköznapokba egy kis fényt hoz. Természetesen, ha nem lenne háború, akkor még többen lennének itthon, még többen jönnének a boltba.
Fehér Rita