Régi tárgyak: a hólabdasütő
Van egy nagyon finom és érdekes édesség, melyet igen kevesen ismernek. Ám aki egyszer látja és megkóstolja, nem feledi a különleges formát és a finom vaníliás ízt. A labdacsörögéről van szó, vagy ahogyan nálunk hívják – hólabda.
A hólabda tésztája csupán két hozzávalóból áll: liszt és tojássárgája, melyeket levestésztához hasonló állagúra gyúrunk. A tésztát diónyi labdákba szaggatjuk, majd azokat vékonyra nyújtjuk. Végül a tésztát csíkokra vágjuk és egyesével a formába téve olajban kisütjük. A fánkokat, miután kihűltek, vaníliás porcukorba forgatjuk – ettől lesz finom ízük, s elnyerik szép „hólabda” kinézetüket is. A sütemény oly egyszerű, hogy szinte elronthatatlan. Egyetlen titka van csak: a forma, amelyben készül.
A sütemény elkészítéséhez egy nem mindennapi eszközre van szükség, ugyanis a labdákat, ahogyan fent írtam, egyesével készítjük egy gömb alakú formában.
A forma két egymáshoz illesztett merőkanálra emlékeztet. A hosszú nyél végén két félgömb alakú, apró lyukakkal ellátott, szétnyitható kanál van, melyekbe a nyers tésztát helyezzük. A formát összezárva a forró olajba tesszük, s alig két perc alatt meg is sül egy labda.
A hólabdasütő ma nagyon ritka eszköz, nehéz hozzájutni. Nagymamámnak volt egykor egy sütője, mely ma már szinte családi ereklye, s régiségére való tekintettel használaton kívül van. Helyette egy házilag készített, újabb formát használunk a fánkok készítéséhez. Ezt édesapám készítette két régi alumínium merőkanálból oly módon, hogy azokat összekapcsolta, a kanalakra pedig sok apró lyukat fúrt.
A hólabdát kevesen készítik. Vidékünkön leginkább Salánkon sütöttek és sütik ma is ezt a finom, igencsak mutatós desszertet. Különleges alkalmakkor kerül az asztalra, leggyakrabban babalátogatóba vitték a gyermekágyas asszonyoknak.
A sütemény receptje ITT olvasható.
Aki teheti, próbálja ki, nem fog csalódni!
Gál Adél
Kárpátalja.ma