Régi tárgyak: töltényhüvelyből készült váza
Sosem hittem volna, hogy lelkileg kerülök valamikor közelebb a katonai tárgyakhoz. Mondhatnám úgy is, hogy a háború szinte testközelségben… Vagy mégsem? A harcok több száz kilométerre folynak tőlünk. És mégis érezzük naponta a súlyát. A fegyveres konfliktus tölti ki minden gondolatainkat, és csak imáinkban rebeghetjük, hogy ne érezzük azt fizikai mivoltában is.
Háborús időkben a nagymamák, vagy inkább a nagyapák háborús történetei is felelevenednek. Elmondhatjuk, hogy nagyon sok család őriz, vagy őrzött valamilyen emléket. A katonatörténetek mellett számos tárgyat rejt a családi múlt, melyek által a messzi háború is közelebb került.
Így most kénytelen-kelletlen újra előveszem én is azt a vázát, amely háborús időket idéz, s melyet mindig sokáig nézegetek, ha a kezem ügyébe kerül. A dísztárgy ágyúban használt töltény hüvelyéből készült. A töltényhüvelyt kilövés után megmunkálták, vázává alakították. A háború idején ez gyakori és elterjedt szokás volt, bármilyen hadseregben. Ugyan a kilövés után elméletileg a hüvelyeket át kellett volna adni újrafelhasználásra, de hát fronton, harc közben kinek jut ideje mindegyiket megszámlálni? A réz értékes, és könnyen átalakítható anyag volt…
A birtokunkban lévő váza felirata alapján 1958-ból származik, és ajándékozás útján került a Nagyberegi tájház gyűjteményébe. Egyéb motívum az évszámon kívül nem található rajta. Díszítése így mindössze a kifelé hajló szájrész. Az ilyen vázákat általában „tüzérségi lövedék felhasználásával készült dísztárgy„-ként határozzák meg a történészek.
Közismert, hogy a katonai eredetű emléktárgyak gyakran lőszerelemekből készültek. Ennek oka, hogy a lőszer fegyveres konfliktusok idején a legnagyobb számban használt és a hadseregek résztvevői számára hozzáférhető hadianyagfajta. Továbbá a lőszeralkatrészek általában minőségi fémanyagokból készülnek, emiatt jól és nem ritkán könnyen megmunkálhatóak,így egyedi tartalmat kap a tárgy. A „lőszeres emléktárgy” tehát tömegtermékből átalakított, kézzel készült egyedi relikvia – olvashatjuk Hatala András írásában.
Töltényhüvelyből a váza mellett készülhetett még asztali lámpa, gyertyatartó, gyufatartó, tölténykeretes-fényképtartó vagy akár gyújtószerkezet-tintatartó is. És azt hiszem, még folytathatnák a sort. A tárgyak alkotásának a kreativitás, a képzelet és a kézügyesség szabhatott határt.