A jogász válaszol: nyelvhasználat a közéletben – 2. rész
Települési nyelvhasználat a gyakorlatban
A kisebbségi nyelvhasználat jogi lehetőségeit sokan ismerik elméletben, hallottak róla, de kevesebben tudják, hogyan lehet ezeket helyi szinten ténylegesen alkalmazni.
Ebben a részben bemutatjuk, miként működik a 10–15%-os szabály, hogyan dönthet egy település a kétnyelvűség bevezetéséről, és milyen konkrét lépések vezetnek a megvalósításhoz.
A 2022-es, majd 2023–2024-ben módosított Nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvény szerint:
- 10%-os arány esetén (ún. „hagyományos jelenlét”) a települési önkormányzat dönthet úgy, hogy hivatalos feliratok, tájékoztatások, nyomtatványok és ügyintézés kétnyelvű legyen.
- 15%-os arány esetén („jelentős rész”) a lehetőségek szélesebbek – például kampányanyagok, reklámok, közérdekű információk is lehetnek kétnyelvűek.
Fontos kiemelni, hogy ez a lehetőség nem automatikus jog – a helyi képviselő-testületnek kell határoznia róla.
Milyen döntéseket kell meghoznia az önkormányzatnak?
- Hivatalos nyilatkozat – a képviselő-testület elfogad egy határozatot, amelyben kimondja a kisebbségi nyelv települési használatát.
- Alkalmazási területek kijelölése – például:
- Hivatali ügyintézés és nyomtatványok
- Közérdekű táblák és utcanevek
- Helyi rendeletek, közlemények
- Turisztikai információs anyagok
- Felelős kijelölése – az önkormányzatnál egy személy vagy osztály feladata lesz a kétnyelvűség fenntartása.
- Költségvetés biztosítása – a feliratok, fordítások, nyomtatás költségeinek fedezése.
Hogyan lehet elkezdeni? – Lépésről lépésre
- Lakossági felmérés – ha nincs friss hivatalos statisztika, érdemes önkéntes adatgyűjtéssel igazolni a nyelvi arányokat, statisztikailag felmérni a kisebbségi nyelven tanulók arányát, megvizsgálni az utóbbi népszámlálás adatait (Ukrajnában a 2011-es népszámlálási adatok érhetők el) stb.
- Jogi előkészítés – a vonatkozó törvények és módszertani útmutatók áttanulmányozása (a projekt közösségi oldalán és a publikált kiadványban is elérhetők).
- Mintahatározat – jogilag pontos szöveg, amit a képviselő-testület elé lehet terjeszteni. Lásd a cikk alatt csatolmányban.
- Bevezetési ütemterv – például első évben a hivatali ügyintézés és közterületi táblák, később turisztikai anyagok és online felületek.
- Lakosság tájékoztatása – sajtóközlemény, közösségi oldalak, lakossági fórum.
Jó példák a térségből
- Beregszász: az utcanevek és közintézmények feliratai kétnyelvűek. A kistérségben több községben kétnyelvű üdvözlőtáblák és turisztikai információs táblák vannak.
- Szatmár megye (RO): a 20%-os romániai szabály alapján számos településen háromnyelvű feliratok (román–magyar–német) vannak.
Mire figyeljünk a gyakorlatban?
Fordítás minősége – a pontatlan vagy gépi fordítás rossz fényt vet a településre. Igaz sokan nem teszik első helyre, de a pontatlanság a kisebbségek felé lekezelő magatartást mutathat. Fontos megfelelő odafigyeléssel kezelni az említett problematikát. Következetesség – ha egyszer bevezetjük a kétnyelvűséget, azt minden felületen tartani kell. Közösségi bevonás – a lakosság jobban magáénak érzi a döntést, ha részt vehet a tervezésben (például feliratok szövegének jóváhagyásában). Új létesítmények névválasztásánál, vagy akár más olyan témakörben, amelybe a kistérség lakossága bevonható. A jogalap betartása – fontos figyelemmel követni az országban történő jogalkotást, mivel az államigazgatás és jogalkotás dinamikus jellege figyelhető meg az elmúlt években, és a háború és a politikai krízisek nagymértékben kihatnak a nyelvhasználattal kapcsolatos jogalkotásra.
A Language APL program az Interreg VI-A NEXT Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna Program 2021-2027 keretében, az Európai Unió támogatásával valósul meg.
