Jogász válaszol: behívás és besorozás

A napokban több olyan katonaköteles fordult szerkesztőségünkhöz, akik szerint a katonai és rendvédelmi hatóságok kerestetik őket. Egyiküket otthonába házkutatási parancs nélkül akartak behatolni, holott nem indítottak az adott személy ellen bírósági eljárást.

Ukrajnában országos probléma, hogy a sorköteles fiatalok nem tesznek eleget a bevonulási kötelezettségüknek. Ezért a hatóságok úgy próbálják feltölteni a hadsereg személyi állományát, hogy utcán, tömegközlekedési eszközökön, szórakozóhelyeken, pályaudvarokon és munkahelyeken vadásznak a sorköteles korban lévő fiatalokra. A behívók átadása után kényszerítik a behívottakat, hogy azonnal keressék fel a sorozóbizottságot.

Korábban arról készült egy riport, hogy a razziák során a behívók kézbesítése után azonnal, erőszakkal a bizottság elé állították a fiatalokat és orvosi kivizsgálás nélkül besorozták őket. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a hatóságok több ízben megsértik ilyenkor a hatályos jogszabályokat. Fontos tudni, hogy házkutatást csak a bíróság rendelhet el abban az esetben, ha az illető ellen bírósági pert indítottak. A rendvédők kötelesek felmutatni a házkutatási parancsot a házkutatás során.

Az ukrán állampolgárok alkotmányos kötelezettsége Ukrajna védelmezése. Ezért a hatályos jogszabályok szerint a 18 és 27 éves sorkatonaköteleseket besorozza és katonai szolgálat teljesítésére kötelezi az állam. A besorozásokat őszre és tavaszra időzítik a hatóságok. Ilyenkor érkeznek a behívók, melyek: névre szólóak, tartalmazniuk kell a sorköteles megjelenésének dátumát, idejét és a helyszínét, továbbá a behívó sorszámát és a behívás típusát. Amennyiben a fiatal még nem szolgált a hadseregben, elsőként az általános személyi adatok ellenőrzésére és az orvosi kivizsgálásra hívhatják be. Az orvosi vizsgálatokat követően is előfordulhat a személyi adatok újbóli egyeztetése.
A katonai szolgálatra az illetékes hadkiegészítő egység parancsnokának aláírásával, körpecséttel hitelesített behívót adhatnak át. Az átvételkor a behívottnak aláírásával kell igazolnia az átvételt. Ha nem hajlandó átvenni, akkor a rendvédők jogosultak jegyzőkönyvezni azt és adminisztratív bírsággal sújthatják a szabálysértőt, melynek összege első ízben 85-119 hrivnya, amennyiben több alkalommal sérti a polgár a hatályos szabályokat, 170-től 255 hrivnyáig terjedő pénzbírságot kaphat. A pénzbírságokat követően, az ismételt megtagadások esetében akár büntetőeljárást is indíthatnak ellenük, mely a büntetőtörvénykönyv 355. cikkelye szerint akár három év fegyházat is jelenthet.

Mi a teendő, amennyiben a rendvédők kíséretében razziáznak a hadkiegészítő egységek munkatársai és igazoltatni szeretnék a járókelőket?
A katonai szervek nem igazoltathatják a civil lakosságot. A rendőrök az alábbi esetekben tehetik azt meg (a nemzeti rendőrségről szóló törvény 32. cikkelye alapján):
1) ha a személy külső jellemzői hasonlóak vagy megegyeznek egy körözött vagy eltűnt személyével;
2) ha elegendő okkal feltételezhető, hogy a személy bűncselekményt követett el vagy szándékozik elkövetni;
3) ha a személy speciálisan őrzött helyszínen vagy rendőri ellenőrzés helyén tartózkodik;
4) ha a személy fegyverrel, lőszerrel, kábítószerrel és más dologgal rendelkezik, amelyek forgalma korlátozott vagy tiltott, vagy tárolására, felhasználására, szállítására hatósági engedély szükséges;
5) ha a személy baleset, egyéb vészhelyzet vagy bűncselekmény elkövetésének helyszínén tartózkodik;
6) amennyiben a személy külső jelei vagy annak viselkedése, járművének állapota indokot adnak feltételezni, hogy az részt vesz bűncselekmény elkövetésében.

Amikor megállítják a járókelőket a rend őrei, minden esetben kérdezzék meg az igazoltatás okát. Amennyiben nem a fentiekben felsoroltakra hivatkoznak, nem kötelesek felmutatni a személyigazolványukat. Minden esetben jegyezzék fel a szolgálatban lévő rendőr jelvényszámát.

A katonakötelesek az alábbi esetekben kérelmezhetik a besorozás késleltetését: családi okok, esetleg tanulmányai folytatása miatt, egészségügyi okokból vagy a szakmai tevékenységének folyatására hivatkozva.
A családi okok:
– Amennyiben fogyatékkal élő hozzátartozóiról – szülők, feleség vagy gyermek – gondoskodik a behívott.
– Amennyiben egy szülővel él a besorozandó fiatal, a családban pedig két vagy több fiatalkorú nevelkedik.
– Amennyiben három évtől fiatalabb gyermeke van, vagy ha egyedül neveli gyermekét.
– Amennyiben két vagy több gyermeket nevel, továbbá ha a felesége várandós.
– Ha a besorozandó árva.
Az egészségügyi okok: a besorozó bizottság orvosi kivizsgálása során állapítja meg és egy év halasztást adhat, amennyiben ideiglenesen alkalmatlannak nyilvánították arra, hogy katonai szolgálatot teljesítsen.
A tanulmányi okokhoz sorolják, ha az illető felsőoktatási intézményben nappali tagozaton folytatja tanulmányait.
A szakmai tevékenység miatt kérelmezhető okok:
• teljes állású pedagógiai munkát folytat és felsőfokú végzettsége van a polgárnak;
• teljes állású egészségügyi dolgozó vidéki klinikán;
• hivatalosan nyilvántartásba vett egyház lelki pásztora az illető;
• a besorozandó polgármesteri (falusi vagy városi) pozícióban van;
• tudományos fokozattal (doktori) rendelkezik a polgár és szakterülete szerinti tudományos munkát végez;
• rendőr.

A felsoroltakon kívül halasztást kapnak azok, akik ellen büntetőeljárás indult az eljárás lezárásáig vagy a bírósági végzésig.
A halasztást igényélő minden év október 1-ig köteles eljuttatni az okokat igazoló dokumentációt az illetékes katonai bizottság elé.
A bizottságnál a katonaköteles minden aláírandó dokumentumot figyelmesen olvasson át! Ha nem bízik nyelvtudásában, akkor tolmács vagy ügyvédi kísérettel keresse fel a bizottságot!

Amennyiben Önnek felvetődik bármely jogi kérdése, melyről szeretné, hogy publikáljon a Kárpátalja.ma, kérjük, jelezze a [email protected] címen, és rovatunkban szakembereket felkeresve válaszolunk az adott problémára. Továbbá ha tanácsadásra van szüksége, keresse az IMI jogsegélyszolgálatot, melyről az alábbi linken tájékozódhat bővebben.

Kárpátalja.ma