Civil szervezetek Kárpátalján: Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány

„Ne törődj semmivel, ami független a te akaratodtól, de igyekezzél megjavítani minden dolgokat, amik rajtad állnak!” – olvasható ez a Epiktétosz-idézet a karitász honlapján. Mások megsegítése, a tenni akarás jellemzi e missziót. A budapesti székhelyű szervezet Kárpátaljáért munkálkodik. Tevékenységének fő célja a szereteten alapuló szolgálat, a rászorulók támogatása.

A Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány (KFMA) alapító levelét 1991. november 7-én írta alá Tálas Mária, a Ferences Világi Rend (FVR) tagja, és 1992. január 1-jén kezdte meg tényleges működését – mondta el Kacsó András, a KFMA kuratóriumának elnöke. Célja az volt, hogy a római katolikus egyház Kárpátalján élő és döntően magyar nemzetiségű tagjainak lelki vezetését, szentségi és liturgikus életük fenntartását támogassák és lehetőség szerint segítsék az egyházszervezet újjáéledését.

Hamarosan kiderült, hogy az emberek lelki éhsége mellett hatalmas a testi éhség, a nyomorúság is. Az atyák hamar felismerték, hogy éhes embernek tisztességtelen dolog ebéd helyett evangéliumot hirdetni – mindkettőre szükség van. Az időközben megalakuló egyházmegye keretében kiépítésre kerültek a karitászszervezetek, egyházi, oktatási és kulturális intézmények, melyek hatékony eszközei a helybéli szegények támogatásának, de sajnos maguk is támogatásra szorulnak.
Kezdetekben a KFMA nagyon szerény forrásokkal rendelkezett. Azonban nagy változás állt be az árvizek idején. A magyarországi adakozók v megbíztak a ferencesekben, az alapítványban, és látványosan a sokszorosára növekedett a kapott adomány. Ez már érdemi támogatást tett lehetővé a KFMA részéről is, nagyobb támogatást tudtak adni a rászorulóknak. Emellett növekedett a helyi illetőségű fiatal papok száma, ezért a ferenceseknek kevesebb várost és falut kellett ellátni. Megszűnt a misszió, a nagyszőlősi ferences szállás rendház státust kapott. A megnövekedett feladatokat az idősödő kurátorok helyett új kuratórium vette át. A KFMA működési területe pedig egész Kárpátalja római katolikus magyar közösségére kiterjedt. Az alapítvány az elmúlt 15 évben így működött, figyelve arra, hogy kiemelten támogassa a magyarországi ferencesek működési területét.
Az alapítvány az elmúlt 23 évben több mint 800 millió forintot juttatott el a rászorulóknak. Széleskörű tevékenysége kiterjedt a helyi magyar kulturális értékek megőrzésére és továbbfejlesztésére. Az 1998-as és 2001-es pusztító árvizek alatt megbízhatóan továbbították a Magyarországról és más országokból érkező segélyeket, támogatásokat. Segítségükkel több száz ház épült újjá és több ezer család kapott különböző formában segítséget. Az évek során létrehoztak számos katolikus óvodát, ingyenkonyhát és karitászszervezetet, melyek rendszeres szociális programokkal támogatják a legrászorultabbakat. Ez azt jelenti, hogy húsvétkor és karácsonykor több száz egyedülálló nyugdíjas és rászoruló család kap élelmiszercsomagot, és téli tüzelőjük beszerzésében is segítik őket. A KFMA ingyen konyhát támogat Nagyszőlősön, Técsőn, Visken, Gyertyánligeten, Munkácson és Ungváron. A helyi karitász munkatársai évi 120-140 ezer ebédet főznek ezeken a helyeken.
A támogatások formájáról Kacsó András elmondta, hogy az alapítványok általános gyakorlata az, hogy előnyben részesítik a projekteket, nem kedvelik a tartós elköteleződést, az üzemeltetési költségek támogatását. Ezzel szemben a KFMA – a helyiek kérésére – döntően az intézmények működési költségéhez járul hozzá, ami végül is egy roppant kemény elköteleződés. A támogatott intézmények kiválasztásánál meghatározó a szervezet alapító okirata, Szent Ferenc szellemisége (a szegények személyében Jézus kér tőlünk), és a források korlátai. „Valakiket mindig vissza kell utasítani – mondta a kuratórium elnöke. Ezért egy pályázati rendszert működtetünk, melynek keretében a kért összeg felhasználását költségvetéssel kell indokolni, felmutatva az egyéb forrásokat is. A felhasználásról elszámolást kell készíteni. Nagy részüket év elején osztjuk ki, mivel ekkor áll a KFMA rendelkezésére a legnagyobb forrás.”
Az alapítvány bevétele szinte kizárólag egyéni adományokból (évi 27-28 millió Ft, korábbi maximum 40 millió Ft volt), és a személyi jövedelemadó 1%-ából (ma kevesebb mint 10 millió Ft, korábban körülbelül 20 millió Ft volt) származik. Ezt kiegészítik az egyedi gyűjtések (általában valamilyen egészségügyi célra), és az eseti nagy összegű adományok, örökségek stb. Az állami, pályázati források elenyészőek.
A felelősségteljes és meg nem szűnő munkát a minimális létszámmal próbálja megoldani a szervezet. Az alapítvány kuratóriumának és a Felügyelő Bizottságnak a munkájában mintegy tízen vesznek részt, szinte teljesen térítésmentesen. Ezen kívül a karitászszervezeteknél és intézményeknél 20-30 fő dolgozik.
A jövőbeli tervekkel kapcsolatban Kacsó András elmondta, hogy a legfontosabb az alapító okirat szerinti működés hatékony fenntartása. „Arra törekszünk, hogy az alapítvány minél jobban ismertté váljon, beágyazódjon a magyar társadalomba, hogy minél többen szabadon dönthessenek Kárpátalja rajtunk keresztül történő támogatásáról. A támogatásgyűjtés nem egy egyszerű »pénzvadászat«. Ehhez egy lelki kapcsolat szükséges. Ennek hiányában nem sok értelme van az egésznek. Végül fontosnak tartjuk a szolidaritás kiépülését a Kárpátalján élők között is. Hiszen rengeteg jómódú ember él a megyében is. Szeretnénk őket is bevonni a támogatói körbe.”

Gál Adél
Kárpátalja.ma