Civil szervezetek Kárpátalján: Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség

Szerző: | 2015.01.31., 08:49 | Civil Szervezetek

Kevés olyan ember van, aki ne ismerné vagy ne hallott volna még a cserkészetről. Hiszen ez egy olyan mozgalom, ahol minden gyerek megtalálhatja önmagát, akiben van némi elszántság és csapatszellem. A cserkészet neveli a fiatalokat, akik jó példát mutatnak kortársaiknak. Kárpátalján több mint két évtizede működik a cserkészmozgalom, melyet a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség képvisel.
Kárpátalján, vagyis a Kárpátaljának nevezett területen közel 100 éve alakultak meg az első cserkészcsapatok, elsősorban oktatási intézmények mellett. De ne menjünk ennyire messzire. Tekintsünk vissza 1991-ig, amikor néhányan részt vettek az I. Kárpát-medencei Cserkész Vezetőképző Táborban megyénkből cserkész előélet és ismeret nélkül. S bennük fogant meg elsőként az elhatározás, hogy Kárpátalján is újra kell éleszteni a cserkészmozgalmat, hiszen az 1944-es szovjet megszállással betiltották ezt a szervezetet is. A gondolatot tettek követték. Beregszászon, Csongoron, Huszton, Nagyszőlősön, Munkácson, Técsőn és Ungváron a frissen végzett vezetők őrsöket, csapatokat kezdtek szervezni, majd 1991. december 15-én, Munkácson megalakult a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség is. Elnöke Popovics Béla, központja Munkács lett. 1992 nyarán Huszton, a Tisza partján megrendezték az első cserkésztábort több mint száz fővel. Ezen azok vehettek részt, akik akkor Kárpátalján cserkészkedtek.
Később újabb településeken kezdődött el a cserkészmunka: Aknaszlatinán, Barkaszón, Benében, Csapon, Dercenben, Mezőkaszonyban, Tiszaújlakon, Visken stb.
Saját vezetőképzőket szerveztek, lapot is indítottak Nyomkereső címmel. A csapatok és a tagok száma váltakozva hol több, hol kevesebb volt. Az egyik mélypont után, amikor csak három csapat működött, 2009 végén a szövetség új vezetése egy újjáélesztési programot hirdetett, melyben a legfontosabb helyen a vezetőképzés állt. Ez lendületet adott a szövetségi, illetve a csapatoknál folyó munkákhoz. Jelenleg nyolc csapatban mintegy négyszázan folytatnak aktív cserkészmunkát.
A csapatok a következők:
Munkácsi 1. Számú Zrínyi Ilona Cserkészcsapat
Csapi 3. Számú Széchenyi István Cserkészcsapat
Beregszászi 4. Számú Bendász István Cserkészcsapat
Nagyszőlősi 6. Számú Sólyom Cserkészcsapat
Viski 8. Számú Kölcsey Cserkészcsapat
Munkácsi 10. Számú Munkácsy Mihály Öregcserkészcsapat
Eszenyi 12. Számú Balogh Sándor Cserkészcsapat
Benei 14. Számú II. Rákóczi Ferenc Cserkészcsapat

„Az elmúlt 24 évben rengeteg ember vett részt a szervezet munkájában. Mintegy 3000 fiatalt foglalkoztattunk ez idő alatt – mondja Popovics Pál elnök. – A tagdíjak befizetése alapján jelenleg körülbelül 350 tagunk van, az önkéntesekkel és egyéb segítőkkel együtt 500 főt tudunk megmozgatni.”

A cserkészet sokszínű, emiatt a programok jellege is változatos. Vannak szövetségi és csapatprogramok, és persze tematikus rendezvények is. „Mint ifjúságnevelő szervezet elsősorban az ifjúsággal foglalkozunk, de vannak felnőtteknek szóló programjaink is” – mondja Popovics Pál. Az érdemi munka a csapatokon belül kialakult őrsökben folyik. Itt heti rendszerességgel találkoznak a fiatalok egy-egy rendezvény keretében. Az őrsvezető feladata, hogy biztosítsa a megfelelő foglalkozást a próbarendszerben megjelölt tematikákhoz igazodva. Az őrsöknél nagyobb szerveződés a raj és a csapat. Programjuk lehet kirándulás, túra, karitatív munka, bál, tábor vagy egyéb. A rendezvények helyszíne mindig a lehetőségekhez igazodik, így a települések magyar iskoláiban vagy valamely egyházi épületben tartják azokat. Kivétel ez alól a Beregszászi 4. Sz. Bendász István Cserkészcsapat, amely a Sinkovits Imre Cserkész- és Közösségi Házban, illetve a Viski 8. Sz. Kölcsey Ferenc Cserkészcsapat, melynek vezetői egy támogatójuk által használatba adott épületben tartják a foglalkozásokat.
A szövetség szintjén is vannak nagyobb események. Ide tartozik a betlehemi láng továbbvitele, mely évek vagy évtizedek óta a cserkészek bevonásával történik. Ugyancsak központi rendezvény a Forrai Sándor rovásírásverseny, melyet már öt éve nemcsak cserkészek számára hirdetnek Munkácson a rovásírás-kutató, Forrai születésének helyén. Szent György-nap környékén a cserkészek cserkésznapokat szerveznek több száz fő részvételével lehetőség szerint mindig más és más településen. Nem cserkész felnőttek számára a szövetség idén harmadszor hirdet képzést Bevezetés a cserkészetbe címmel, főként azok számára, akik szeretnének megismerkedni a mozgalommal. Emellett rendszeresen szerveznek korosztályos vezetőképző táborokat teljes képzési sorozat formájában, melyek tavasszal kezdődnek és ősszel érnek véget. A felnőtt cserkészek számára szintén tartanak vezetőképzőket, amit Kárpát-medencei szinten szerveznek, tehát a kárpátaljaiak is csatlakoznak az összmagyar táborhoz.

A cserkészév a tanévhez igazodik, tehát a programok ősszel kezdődnek és a nyári csapattáborral zárulnak. Ebbe a csapattáborba csak az a cserkész jöhet, aki az egész évi munka során jól teljesített. A kiscserkészek sem maradnak ki ebből, számukra tanyázást szerveznek. A kettő abban különbözik, hogy míg az előbbi egy hétig, esetleg tíz napig tart a hegyekben, a szabadban, sátrakban, addig az utóbbi két- vagy háromnapos esemény, melyet valamilyen zárt helyen tartanak. Mindezt a csapatparancsnok szervezi a vezetőtársaival.
A cserkészszövetség életében fontos szerepet töltenek be a szakágak. Jelen esetben három területről beszélhetünk: regös, hegyi túra, illetve vízi és kerékpáros szakág. Ezek jelenléte fontos dolog a cserkészetben. A próbarendszerben leírt „követelmények” csak az alapját képezik a „jó cserkész” mivoltnak. Ezen felül működnek a szakágak, melyek hasznosak, de nem kötelezőek. Vagyis, aki valami másat, többet szeretne tanulni, kipróbálni, az önkéntesen bekapcsolódhat a szakágak munkájába.
A regös szakág a néphagyományokra épít. Ennek keretében 2014-ben elsőként szervezték meg a regös disznóvágást, ami nagyon népszerűnek bizonyult, így a folytatásra is lehet számítani. Ez alkalommal a hagyományos disznóvágási procedúrát ismerhetik meg a városiak is, akik például soha nem láttak vagy nem voltak részesei disznótornak. A természet kedvelőinek ott van a hegyi túra szakág. Nevelési szempontból talán az egyik legfontosabb és legfelelősségteljesebb szakág a vízi cserkészet, mely egyfajta mérce. Ahol működik cserkészszövetség, ott a vízi szakág is jelen van. S ahol ez jól működik, ott maga a cserkészet is magas színvonalú.
„Jelenleg egy újabb szakágat indítottunk, mégpedig a kerékpárosat – mondja Popovics Pál. – Nagyon jó kerékpártúrákra van lehetőség itt Kárpátalján, ezért mindenképpen szeretnénk minél több túrát szervezni.”

A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség munkájára nemcsak itthon, hanem a határokon túl is felfigyeltek. Tevékenységükért több ízben díjazásban részesültek. 2011-ben, megalakulásának 20. évfordulóján két díjat is kapott a szervezet: a Magyar Művészetért díj kuratóriumi elnökétől az Árpád vezér díjat; Schmitt Páltól, Magyarország akkori köztársasági elnökétől a Köztársaság Elnökének Díszoklevele Érmet kapta. Egy évvel később az országgyűlés elnöke, Kövér László Ezüst Országgyűlési Emlékérmet adományozott „mindannak a munkának az elismeréséül, amelyet a cserkészek a kárpátaljai magyarság és a nemzet egészének érdekében végeznek”. 2014-ben pedig szintén a kárpátaljai cserkészek kapták a Fiatalok a Polgári Magyarországért díjat, korábbi elnökük, jelenlegi tiszteletbeli elnökük, Popovics Béla pedig Magyar Örökség díjat. „A cserkészszövetség az egyetlen szervezet Kárpátalján, amely nem osztódott ketté, nem jöttek létre személyes ellentétek és ambíciók miatt különféle változatai. Senki sem akart nagyobb lenni a célnál, senki nem megélni akart a cserkészetből, hanem élni akart érte, élni akart a cserkészet nyújtotta közösség megtartó erejével” – mondta Kövér László a 2014-es díjátadáson. A cserkészszövetség elnöke beszélgetésünkkor így fogalmazott: „Mi nem azért dolgozunk, hogy díjakat halmozzunk. A kitüntetések csak azt bizonyítják, hogy nemcsak magunk számára vagyunk észrevehetőek, hanem az egész magyar közösség számára. Pedig van még mit a munkánkon javítani. És persze nem mi, vezetők kapjuk a díjat, csak átvesszük azt. Az őrsi foglalkozást vezető és végző cserkészek munkáját ismerik el ezzel.”

A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség jövőbeli tervei között szerepel a cserkészet népszerűsítése és terjesztése Kárpátalján. „Néhány éve a világban működő többi magyar cserkészszövetséggel közösen megfogalmaztunk egy közös cserkészstratégiát, melynek mottója: minden magyarul beszélő gyereket megismertetünk a cserkészettel – mondta az elnök. – Ez a távlati cél. A rövid távú programjaink is ebbe integrálódnak. Azt szeretnénk, ha Kárpátalja magyarok által lakott településeinek legalább a negyedében alakulnának cserkészcsapatok. Ez elsősorban az adott közösségnek érdeke, hiszen lesz egy közege, a gyerekeknek egy csoportja, ahol hasznos dolgokat tanulnak, tevékenyen töltik a szabadidőt, és tartoznak egy közösséghez.”

Gál Adél
Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This