Kárpátalja anno: a Borzsa partján

Szerző: | 2021.07.15., 19:08 | Kárpátalja anno

Duzzasztó a Borzsán (Fotó: www.wikipedia.org)

Igazi nyári kánikula köszöntött be az elmúlt napokban. A hőmérők higanyszálai még az esti órákban is alig kúsztak 30 °C fok alá. Aki csak tehette, igyekezett hűsítő menedéket találni a folyó- és tópartokon. Kárpátalján van is lehetőség erre. Közkedveltek a bányatavak, a Tisza, a Latorca, az Ung és a Borzsa folyók partjai.

Ez utóbbi évtizedek óta a családok egyik kedvenc kirándulóhelye. A 106 kilométer hosszú Borzsa folyó a Borzsa-havasokban, az Asztag csúcs mellett, 1679 méteres magasságban ered. Mezővári mellett ömlik a Tiszába. Mielőtt találkozik a szőke folyóval, elhalad Nagyborzsova települése mellett, ahol egy zsilipet építettek a Vérke folyó – mely a Borzsát összeköti a Latorcával – szabályozására. A családok többsége a Borzsának ezt a szakaszát keresi fel.

A Beregi Hírlap 1992. július 18-i számában így írnak a vidékről:

„A Borzsa-parti üdülőben nyaranta sok ember fordul meg. Nemcsak beregszásziak, hanem az ország különböző vidékeiről érkeznek ide pihenni: a kis finnházakban kényelmes a szállás, a Borzsa folyó duzzasztójánál van mélyvíz azok számára, akik úszni szeretnek, a duzzasztón túli sekélyebb rész pedig a pancsoló kisgyerektől a vízben bátortalan felnőttekig minden igényt kielégít. No és a horgászok! Ők is megtalálják itt a maguk örömét. Füves a part, közel az erdő – igazi üdülőparadicsom azoknak, akik kikapcsolódásra, a természettel való találkozásra vágynak.”

Magáról a folyóról vers is született. Balogh Miklós A Borzsa partján című költeménye a Vörös Zászló nevű újság 1967. július 15-i számában jelent meg.

Az asztal –

– terülj asztalkám –

s csak egy:

a koncra váró

Kökény nincs sehol –

s a kedves hang –

mindentől kedvesebb –

egy kijelentő mondatot se szól.

Hiába várom,

szikkadt rög gyanánt

szavát –

– sejtések tavasz-záporát –,

még itt ül,

máshoz szól:

– patak csobog – s

már hűs habokon

büszkén Iábal át

– Tenyérnyi vászon

titkok lepleként

reményt kelt,

dühit. –

– torrero vagyok…

s remélem azt,

a forró nyár után

ellepnek engem is

a HŰS HABOK!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This