Kárpátalja anno: Asztély

Asztély község Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás déli részén, Beregszásztól hat kilométerre, közvetlenül a magyar határon. A falu határában 1988 óta működik határátkelő, amely mára nemzetközivé vált.

Asztély a Tisza árterén helyezkedett el, ezért komolyabb település nem alakulhatott ki itt egy darabig. A község első említése 1378-ból való a Macsolai család birtokaként. A 14–15. században Búlcsúi, a Lónyai, a Lipóczi, az Újhelyi, a Tarnóczi, a Mathuznai, a Perényi és a Telekdi családok uradalmának részét képezte.
A reformáció során a település a református hitre tért át. 1708-ig a község Beregsurány filiája volt, majd önálló egyházzá alakult. 1763-ban a gyülekezet korábbi fatemplomát megújította, majd 1829-ben új kőtemplomot épített.
A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott, majd Csehszlovákiához került. 1938 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, ezután a Szovjetunióhoz került.
A 20. század pusztítása közül messze a legnagyobb számban a sztálini terror érintette a települést. Az elhurcolt lakosság kétharmada (43 fő, a falu lakosságának mintegy 10%-a) vált biztosan a szovjet terror áldozatává.
1958-ban Macsolához csatolták a falut. Majd 1988-ban határátkelőt kapott, amely az első jelentősebb beruházásnak számított a falu szovjet történetében. Ukrajna 1991-es függetlenedését követően a nagyrészt Beregszászra ingázó lakosság hirtelen állás nélkül maradt, amely következtében megindult az elvándorlás Ukrajna belső területei és Magyarország felé.
2003-ban önállósult a község, népességszáma stabilizálódott.

Forrás: wikipedia.org