Kárpátalja anno: Az ungvári várromokon

Csurgovics György görögkatolikus pap, költő életét már korábban bemutattuk a sorozatban (itt olvasható). 29 éves volt, amikor 1893-ban megjelent Költemények című verseskötete Ungváron, melyből egy példányt – a költő dedikálásával – a Bendász István Görögkatolikus Könyvtár és Levéltár is őriz.

Ebből idézzük most Az ungvári várromokon című költeményt.

Busan állok az ungvári várfokán –

A nagy idők rombolásin zokogván.

Szemeimből sűrű záporköny fakad,

Amint nézem a leomló falakat.

Pusztán néz ki a hajdani várerőd,

 – Nem is sejtni, hogy milyen volt ezelőtt.

Oldaláról lomhán hull a vakolat,

Hej! az idő be sokat is rombolhat!

Hol őseink hős csatákat vívtanak,

Vércseppjüket rég’ felszívta már a nap.

Egy-egy bokor jelzi mostan a helyet,

Hol a vitéz sebet kapva elesett.

Hol a multban csatadalok hangzának:

Ott ma imát zengnek az ég Urának!

Hol rémesen csapott fel a harczi nesz:

Ma a szél is lágyan – halkan lengedez’!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma