Kárpátalja anno: beregdédaiak az Eucharisztikus Világkongresszuson

Eucharistia vinculum caritatis, vagyis Az Oltáriszentség a szeretet köteléke – mondta egykor Szent Ágoston, s gondolata az 1938-as budapesti 34. Eucharisztikus Világkongresszus jelmondatává vált.

Az, hogy az Oltáriszentséget, másképpen Eucharisztiát (Jézus teste és vére a kenyér és a bor színe alatt – a szerk.) ily módon – szentmisékkel, szentségimádással, elmélkedéssel, körmenettel (processzióval) – ünnepelje meg a katolikus egyház, Émilie Tamisier tours-i asszony kezdeményezte 1874-ben, aki eucharisztikus zarándoklatot vezetett Avignonba. Öt évvel később Eymard Szent Péter Julián indíttatására Lille-ben megszervezték az első Eucharisztikus Világkongresszust.
A későbbiekben négyévente, majd 1922-től kétévenként számos nagyváros, többek között Párizs, Antwerpen, Brüsszel, Lourdes, Róma, London, Köln, Madrid, Bécs, Chicago, Sydney, Buenos Aires stb. vált az esemény színhelyévé.
1936. november 17-én született meg Párizsban a döntés, hogy a soron következő, 1938-as kongresszust Budapest rendezheti meg.
Szintén 1938-ban emlékezett Magyarország államalapító királya halálának 900. évfordulójára, melynek ünnepségsorozata – a Szent István Emlékév – még 1937-ben elkezdődött.
A Budapesti Eucharisztikus Világkongresszust 1938. május 25–29. között tartották meg. Fővédnöke Horthy Miklós kormányzó felesége, Purgly Magdolna lett.
A résztvevők 33 államból, főként Franciaországból és a szomszédos országokból érkeztek, de akadtak mexikói és chilei zarándokok is. A német és osztrák főpapoknak azonban Hitler megtiltotta a részvételt, illetve a Szovjetunió is távol maradt a rendezvénytől.
A katolikus főpapságot 14 bíboros, 48 érsek és 197 püspök képviselte.
A közel 223 ezer hívőt összesen 184 különvonat szállította Budapestre; a jegyeket már jóval az utazás előtt meg kellett rendelni a püspökségeken.
A kongresszus nyitóünnepségét a Hősök terén tartották, melyet külön erre az alkalomra köveztek le. A tér közepén a római Szent Péter-bazilika oltárát építették fel. Itt végezte a több százezres tömeg jelenlétében a szentmisét Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa, majd köszöntötte az egybegyűlteket Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás és Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter.
A kongresszust olyan programok tették felejthetetlenné, mint a Szent Jobb-körmenet, mely a Szent István-bazilikától indult, majd hajón vitték tovább a Dunán az ereklyét, s végül estére az Eötvös téren állt meg a processzió, ahol 3000 levente fáklyával a kezében várta a Szent Jobbot.
A kongresszus hangulatát tovább emelte az 50 méter magas égő kereszt a Citadellán, a tűzijáték, az éjszakai szentségimádás, a 150000 gyermek elsőáldozása stb.
Mane obiscum Domine! (Maradj velünk Urunk!) – mondta záróbeszédben Pacelli bíboros 76 évvel ezelőtt.

Marosi Anita
Kárpátalja.ma