Kárpátalja anno: Beregszász: megyeháza

1700-ig Bereg vármegye különböző helyeken tartotta közgyűléseit, többek között Gulácson, Muzsalyban, Beregardón, Beregsomban, Beregdédán, Mezőváriban, Gecsén, stb. 1723-ban a magyar országgyűlés elfogadta a 73. törvénycikket, melynek értelmében minden vármegyében megyeházat kellett építeni.

1731-ben gróf Schönborn Frigyes Károly telket adományozott a megyeháza építésére. Lehoczky Tivadar Beregvármegye Monográfiája című műve szerint Beregszászon az első földszintes megyeháza 1731-ben épült.
Rövidesen azonban szűknek bizonyult a megyei hivatalok számára, ezért lebontották és 1771-ben helyére egy nagyobb épületet emeltek, melyet az elkövetkezendő; három év során folyamatosan bővítettek. 1776-ban a megyeháza tűzvész martalékává vált, teljesen elpusztult.
1779-ben gróf Schönborn Ervin Jenő négy jobbágytelket engedett át a városnak a megyeháza építésére. Ezúttal már egy kétszintes épületet emeltek, melynek alsó szobáiban a megyei levéltárat helyezték el. Udvarának déli részén földszintes épület állt, melyben a tisztviselők hivatalos helyiségei és lakásai voltak.

1880. március 18-án éjszaka Guthy Mór megyei írnok lakásán egy petróleum lámpa feldőlése következtében tűz keletkezett, amely csakhamar átterjedt az emeletes megyeházára is, a dühöngő szélviharban néhány perc alatt lángra lobbantotta a szomszédos városi vendéglőt, törvényszéki épületet, majd a Félszer, Tóth, Pap és Malom utcák házait. Összesen 44 ház vált a tűzvész martalékává. Az épületekben okozott kárt a bútorokon kívül 140 ezer forintra becsülték, terményekben és bolti árukban 66 ezer, gazdasági épületekben 15 ezer forintnyi kár keletkezett. A megyeházáért a biztosító azonban csak 9, a városi épületekért 3 ezer forint biztosítást fizetett.

A város 320 ezer forint kölcsönt vett fel, lebontatta a kiégett épületeket, többek között a Telendy-féle emeletes házat, a környékbeli boltokat és házakat, helyükön díszes bazárokat, csarnokokat emeltetett, melyek nagy részben 1881-ben el is készültek.

Az új megyeháza építése azonban késedelmet szenvedett. Munkács városa ugyanis kezdeményezte a megyeházának Munkácsra való áthelyezését. A megyei közgyűlés azonban nagy szavazattöbbséggel elvetette ezt a javaslatot.

Az új megyeházát Ybl Miklós neves magyar műépítész tervei alapján építették és az 1890-ben készült el.

A Kárpátaljai Megyei Levéltárban őrzik levelezését Bereg vármegye vezetőivel, mely arról tanúskodik, hogy a neves műépítész nagy érdeklődést tanúsított Beregszász műemlékei, a város korszerű arculatának kialakítása iránt.

Sajnos a megyeháza avatásának pontos dátumát nem ismerjük. Építésének befejezése 1890-re tehető.

A megyeháza elsősorban egyszerű, mégis díszes homlokzatával tűnik ki. Középen elhelyezkedő rizalitján három boltíves bejárat található, tőlük jobbra és balra három-három ablak teszi harmonikussá az épület középső kiugró részét. Ez képezi a második emelt kilenc monumentális oszlopának alapját; melyek mögött kilenc ablak nyílik az utcára. Az épület jobb és balszárnyainak ablaksorai szimmetrikus szerkezetűek.

A gondosan és praktikusan megépített bejárat, a második emeletre vezető széles, márványkarfás lépcsők harmonikussá teszik az épület belső terét. Díszterme karzatos.

Sok fontos történelmi esemény színhelye volt a díszterem. Itt iktatták be ünnepélyes keretek között a vármegye főispánjait, alispánjait, itt fogadták a város neves vendégeit, itt tartotta gyűléseit Bereg vármegye közgyűlése. A megyeháza dísztermében tartotta előadásait Lehoczky Tivadar neves kárpátaljai történész, régész, néprajzkutató, itt mutatta be a közönségnek legnevezetesebb művét – Bereg vármegye három kötetes monográfiáját. 1995-ben a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség a megyeháza falán emléktáblát avatott Lehoczky Tivadar tiszteletére.

Az új adminisztratív központ felépítéséig a vármegyeházán tartotta üléseit a beregszászi járási tanács.

1921-ben tragikus esemény színhelye volt a megyeháza díszterme, itt jelentette be ugyanis a képviselő-testületnek Henouque francia tábornok, hogy Kárpátalját a trianoni békeszerződés értelmében Csehszlovákiához csatolták.

Jelenleg a megyeháza a Beregszászi Egészségügyi Szakközépiskolának és néhány járási hivatalnak ad otthont.
Forrás: karpatinfo.net