Kárpátalja anno: Beregszász: zsidó cserkészmozgalom

A Hasomer-Kadimah zsidó cserkészmozgalom volt, mely közel 12000 tagot számlált, s Pozsonyban volt a központja. A testi kultuszon kívül a cserkészek igen értékes zsidó kultúrmunkát végeztek és legfőbb művelői voltak a héber nyelvnek és a chaluc mozgalomnak.
A zsidó cserkészek vezetői természetesen magukévá tették a Baden Powel által alapított cserkészmozgalom alapelveit, de ezeket erős zsidó tartalommal telítették. A zsidó cserkészek elé mintaképül a «sómer»-okat (őrzők) állították, azokat az ifjakat, akik kisebb csoportokká szervezkedve ezidőtájt vándoroltak ki Palesztinába, hogy ott az ország felszabadításáért dolgozzanak. Ők voltak a Palesztina-munka úttörői: a legsúlyosabb munkákat végezték, a legnagyobb szenvedéseken és viszontagságokon mentek keresztül és gyakran életüket is áldozták ideáljukért. Ilyen «somér»-okat nevelni a cserkészekből, ez volt a cél s e célnak megfelelően alakult ki a cserkésznevelés szisztémája is. A háború előtt először Lengyel- és Oroszországban terjedt el a zsidó cserkészet, majd 1913-ban Magyarországra is eljutott. Dömény Lajos volt az elsők egyike, aki a mozgalom élére állt s 1913-ban megalakította a Kadima cserkészcsapatot. A háború alatt a csapat vezetői bevonultak katonának, minek következtében a csapat munkája néhány évig stagnált. A háború után teljes erővel indult meg ismét a munka és virágzásának tetőpontján a Kadimának több mint 300 tagja volt. A pestkörnyéki városokban külön csapatokat szervezetek, a vidéki városok közül azonban egyedül Miskolcon volt alosztálya. A Kadima hanyatlása akkor kezdődött, mikor a Magyar Cserkészszövetség megalakult. Akkortól kezdve csak azok a cserkészcsapatok működhettek, amelyek tagjai voltak a szövetségnek. A Kadima is be akart lépni a szövetségbe, de ez halogatta, végül pedig megtagadta a felvételt.
Forrás: oszk.hu