Kárpátalja anno: Csonkapapi

Szerző: | 2015.07.09., 16:19 | Kárpátalja anno

Csonkapapi fuvarosok

„Csonkapapinak azért neveztetik e helység, mert Csonkás nevű helység e faluhoz közel feküdvén, lakosai az akkori zavaros időkben Papiba költöztek, s innen új lakhelyüket Csonkás-Papinak nevezték el, hogy Márok-Papitól megkülönböztessék” – írja Lehoczky Tivadar 1881-1882-ben Ungváron kiadott Bereg vármegye című könyvében a határ menti településről.

Más források szerint a falu nevének jelentése: papé, pap birtoka, papi birtok, mely Haraszti Erasmus katolikus papra utal, aki egy ideig a község birtokosa volt. Olyan hagyomány is kering a faluban, mely szerint egy félbehagyott, csonka templomtól származik a település névadása.

Ami biztos, hogy a Beregszászi járásban, Beregsom, Kispapi, Hetyen és Mezőkaszony szomszédságában, a Micz-patak két oldalán fekvő Árpád-kori falut először 1261-ben, Popként említik az írások.

Az évszázadok alatt többször birtokost cserélt: eredetileg királyi birtok lehetett, majd Károly Róbert adományának köszönhetően 1318-tól az Aba nemzetség jutott hozzá. Később a már említett Haraszti Erasmus tulajdonába került, majd a XIV. században a Kerecsényi család kapta meg.

Nem sokkal később, 1567-ben készült az az adóösszeírás, mely szerint a falu több házát német katonák pusztították el.

A reformáció tanai korán megjelentek a településen, s a közösség 1646-ban anyaegyházat hozott létre, 1659-től pedig önálló tanítói állással iskolát működtetett, melyhez Bakó András és Miklós telkét vették meg. Az intézmény egészen a második világháború végéig állt fenn. 1661-ben püspöki gyűlés színhelye volt Csonkapapi. Anyakönyvét Rápolti András lelkész szolgálatától, 1769-től vezetik.

A református közösség először fatemplommal rendelkezett, majd 1795-ben kőtemplom építésébe kezdtek. A költségeket székváltású fizetéssel (a templomi ülőhelyek megvásárlása – a szerk.) teremtették elő, illetve a Lónyay család adományozta a szükséges faanyagokat. A 312 férőhelyes templomot 1800. június 7-én szentelte meg Kömley Zsigmond mezővári lelkész-esperes és Balogh János csarodai hitszónok.

A toronyban lévő harangokat 1773-ban és 1799-ben öntötték. A nagyobbat az I. világháborúban a hadiipar számára elkobozták, 1992-ben vásárolt helyette másikat a gyülekezet.

A ma már több mint kétszáz éves templomot többször is renoválták. Először 1907-ben, amikor a fazsindelyes tetőszerkezetet bádogra cserélték. A későbbiekben, 1959-ben, 1962-ben, 1977-ben és 2004-ben újabb felújításokat végeztek rajta.

A templom mellett 1920-ban építettek paplakot, melyet a szovjet érában elvettek, s termelőszövetkezeti irodaként használtak.

Csonkapapi lakosai közül 80-an vettek részt az I. világháborúban, közülük 12-en sohasem térhettek haza. A II. világháború 20 áldozatot követelt a falutól. 1944-ben pedig 120 férfit hurcoltak el málenykij robotra, akik közül 47-en odamaradtak.

A település több művészt is adott Kárpátaljának: itt született 1936. július 17-én Újfalusy Tóth Endre magyar író, költő; 1943-ban itt látta meg a világot Veres Péter festőművész; illetve a településen él Nagy Zoltán Mihály József Attila-díjas író, költő, valamint itt tanított Kecskés Béla költő.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

 

 

Pin It on Pinterest

Share This