Kárpátalja anno: felszabadulás

76 évvel ezelőtt – ha csak rövid időre is – valóra vált a Magyar Hiszekegy: „Hiszek Magyarország feltámadásában.”
1938. november 2-án Bécsben, a Felső-Belvedere kastélyban kihirdették azt a döntést, mely visszajuttatta Magyarországhoz a trianoni békeszerződéssel 1920 nyarán elcsatolt magyar területeket.
Az első bécsi döntéssel megszűnt Kárpátalján, Felvidéken és a Csallóközben a cseh fennhatóság; Erdélyben a román; Szerémségben, Drávaközben, Bácskában, Muraközben és a Bánság nyugati részén a szerb–horvát–szlovén uralom.
11 927 négyzetkilométernyi terület és 869 ezer fő lakosság került vissza az anyaországhoz.
Újra magyar lett többek között Ungvár, Munkács, Beregszász, Kassa és Komárom, Szatmárnémeti és Nagyvárad.
Szegedy-Maszák Aladár szerint Volosint (ruszin nemzetiségű görögkatolikus pap, politikus, aki a rövid ideig létező Kárpátukrajna miniszterelnöke volt) annyira sokkolta Munkács és Ungvár elvesztése, hogy elájult.
Az ismét magyarnak nyilvánított területekre a Magyar Honvédség egységei vonultak be, s szabadították fel a lakosságot.
Kárpátalján 1938. november 10-én ujjongó tömeg fogadta a visszacsatolást, de magát a területet csak 1939. március 15-én tudták birtokba venni a honvédség katonái.
Sajnos csak néhány évig tartott az újraegyesülés, a II. világháborút lezáró párizsi béke – kisebb eltérésekkel – 1947-ben visszaállította a trianoni békeszerződésben kijelölt határokat.

Kárpátalja.ma