Kárpátalja anno: férfiak Bótrágy múltjából
A Beregszászi járásban, Beregszásztól alig 23 kilométerre fekvő Bótrágy település első említése a XII. századból való. A Szernye-kanális és a Csaronda patak mentén kialakult falu előbb a Betke, majd a Simon, a Rusdi, a Berenczei családok birtoka volt. Aztán a Lónyai családhoz került.
Lehoczky Tivadar Bereg vármegyéről írt monográfiájából tudjuk, hogy Bótrágy lakossága a reformáció idején előbb az evangélikus, majd a református hitre tért át. A helyi gyülekezetet 1595-ben már jelentős közösségként említik az összeírások.
A község meghatározó családjai voltak mások mellett a Lónyaiak, Baguk, Demjének, Farkasok, Gálok, Bajuszok.
A történelem viharai Bótrágyot sem kímélték, s noha az 1567-es tatárjárás nem okozott pusztítást a faluban, a két világháború, majd a Málenykij robot nem kímélte a helyi férfiakat. 153 férfit hurcoltak lágerbe 1944 után, akik közül 80-an nem térhettek haza.
A szovjet időszakban nyílt meg a település hétosztályos magyar iskolája, ekkor épült fel a községi kultúrház, majd orvosi rendelőintézet.
A lakosok egy része a helyi termelőszövetkezetben dolgozott, mások a beregszászi gyárakban találtak munkát. A vasút is számos családnak biztosított megélhetést. A rendszerváltást követően a munkahelyek zöme megszűnt, másokhoz hasonlóan a bótrágyiak közül is sokan külföldi munkával tartották el a családjukat.
Az egykor több mint 1800 lelket számláló faluban nem tudjuk, hogy jelenleg mennyien élnek, illetve kik vannak külföldön és kik maradtak. Mindenesetre bizonyára ismerősek lesznek számukra a múltban Bótrágyon élt férfiak nevei.
Deák József gazdálkodó 1885-ben született Bótrágyon. Saját birtokán gazdálkodott. Emellett részt vett a település képviselőtestületének munkájában, valamint a református közösség presbitere volt. Részt vett az I. világháborúban. Magyarságát nyíltan felvállalta a csehszlovák időkben is. A magyar himnusz elénekléséért a cseh hatóságok egy időre bebörtönözték.
Bagu András gazdálkodó 1886-ban látta meg a napvilágot Bótrágyon. Gazdálkodással kereste a kenyerét. Tagja volt a település képviselőtestületének, és a református egyházközség gondnokaként szolgált. Részt vett az I. világháborúban, megsérült a fronton. Katonai kitüntetéssel szerelt le.
Popé Ferenc gazdálkodó Botrágyon született 1890-ben. Tagja volt a helyi községi képviselőtestületnek. Részt vett az I. világháborúban, a szerb, olasz és albán harctéren küzdött.
Pécsy József gazdálkodó is bótrágyi születésű. Gazdálkodó családban jött világra 1893-ban. Ő maga is gazdálkodással foglalkozott. Emellett képviselőtestületi tag volt a faluban és a hitelszövetkezet igazgatósági tagjai közé tartozott. Részt vett az I. világháborúban, kitüntetéssel szerelt le.
Bagu Dezső gazdálkodó 1893-ban született Botrágyon. Iskolái elvégzése után gazdálkodó lett a településen. Bekapcsolódott a közösségi életbe: tagja volt a falu képviselőtestületének, valamint ő látta el a „Hangya” Országos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet helyi szervezetének pénztárnoki feladatait. Pártjegyzőként és pénztárnokként részt vett az Egyesült Magyar Párt tevékenységében.
Izsák József gazdálkodó Bótrágyon született 1899-ben. Szülei birtokán lett a testvérével gazdálkodó. Tagja, később jegyzője volt a Magyar Nemzeti Pártnak. A helyi képviselőtestület munkájában is részt vett, továbbá a református gyülekezet presbitere volt.
Az adatok és a képek megtalálhatóak Madarász Elemér Magyar politikai és közigazgatási compass (Budapest, 1940) című kiadványában.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma