Kárpátalja anno: Fornos

Fornos Munkácstól 7 kilométerre fekszik délkeleti irányba. Dercen innét 5 kilométernyi távolságra van.
Az Árpád-kori települést a krónikák először 1392-ben említik. Ekkor a Farnos nevű család birtoka volt. A mostani község jóval később keletkezett, mert a régi falut Ófornost, elnyelte a közeli Szernye-mocsár. Lakosai emiatt egy dombosabb helyre költöztek. A régiek úgy tartják, hogy aszály idején még hosszú ideig kilátszott a fából készült régi templom keresztje. A középkor folyamán kisebb-nagyobb birtokokkal rendelkezett a fornosi határban a Bégányi, a Perényi, a Földesi, a Szegedi család és a beregszentmiklósi uradalom. A későbbiekben pedig birtokolták még a Nánásiak, Galgócziak, a Létaiak, stb. Ma a fél falu Darcsi, Kukri, Barta. Lakói korán protestáns hitre tértek, 1645-ig Dercennek volt a fiókegyháza, akkor vált anyagyülekezetté. 1703-ban a falu népét a pestis erősen megtizedelte, az utolsó pestisjárvány 1745-ben volt, ekkor újból igen sokan haltak meg e betegségben. A szovjet megszállás után 1944 őszén 42 férfit hurcoltak el, közülük húszan odavesztek.
A 2001-es népszámlálási adatok szerint Fornosnak 1 455 lakosa van. Lakóinak túlnyomó része magyar: 1 412 fő.
A Fornosi Általános Iskolának több mint 210 tanulója van, az óvodások száma 25.
Református temploma 1895-ben épült. A templom előtt áll a 2000-ben felavatott millenniumi emlékoszlop.
A falu népe 1991 novemberében a temetőkertben emlékművet állított a II. világháború és a sztálinizmus helyi áldozatainak.
1938 őszén a magyar szabadcsapatok a rongyos gárda tagjai a közeli erdőben megütköztek a csehszlovák hadsereg egyik alakulatával. Az itteni harcokban mintegy húsz fő esett el, 20-25 fő fogságba került. Az elesett harcosoknak a visszacsatolást követően a régi temetőben emlékművet állítottak, mely, ha romos állapotban is, de még ma is áll.
Közvetlenül a falu határában terül el egy hatalmas, több mint 200 hektárnyi víztükörrel rendelkező tározó.
Forrás: karpatszallas.net